ZETApress

hírportál

Pálinkással a tudományról

A vallás és tudomány jó viszonyban lehet ? vallja Pálinkás József, az MTA elnöke. ? Az eddigi elnöki programját mennyire sikerült végrehajtania? ? kérdezte tőle Szarvas István.

Úgy gondolom, hogy amit célul tűztem ki, azt sikerült ? felelte az elnök. ? Egy dolgot nem tudtam végrehajtani, hogy növeljem a tudományos alapprogramra költendő forrásokat. Ezt befolyásolta a gazdasági válság és a költségvetés nehézségei. Ha kiemelem a legfontosabb eredményeket, akkor ezek a következők: a Lendület-program, a kutató hálózat megújítása, az Akadémiai Törvény elfogadtatása, az igazgatás megreformálása.

? Ez utóbbit kifejtené bővebben?

PJ: Egy intézmény így az akadémia vagy annak bármely kutató intézete működéséhez több dolog szükséges. Az egyik, hogy legyenek kiváló kutatók, a másik, hogy legyenek olyan gazdasági szakemberek, akik a működési feltételeit stabilan biztosítani képesek, ha üzenetről beszélünk, az lehet, hogy ma Magyarországon mindenhol fontos a szakmai eredmény és a gazdasági stabilitás az eredményes gazdálkodás. Ha magyarra fordítom olyan gazdálkodás kell, amely figyelembe veszi a lehetőségeket és figyel arra, hogy az intézmény működése stabil legyen, ne költsön többet, mint amennyi a bevétel.

? Úgy 2009-ben, mint 2010-ben volt néhány jelentős fizikai felfedezés. Kérem, elemezze ezeket!

PJ: 2009-ben kimagasló eredmény volt, ami a világban komoly visszhangot váltott ki, hogy a fizikusok kiszámították a proton tömegét. A protonok és neutronok összetett részecskék, de tömegük sokkal nagyobb, mint az alkotó elemeiké. A protonok és neutronok három kvarkból állnak, de a kvarkok tömege a proton tömegének csak 5%-át teszik ki, a kvarkok közti kölcsönhatást közvetítő gluonoknak pedig nincs is tömege. A kutatók szerint az alkotó elemek, a kvarkok és glukonok mozgásainak, köcsönhatásainak az energiája képviseli a hiányzó tömegét. Ezzel első ízben sikerült igazolni az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia (E egyenlő: m-szer c a négyzeten) a mikrovilágban is érvényesül.

Nehéz eldönteni, hogy 2010-ben hat vagy nyolc jelentős felfedezés volt. Tény, hogy jelentős fizikai felfedezés volt Csörgő Tamás professzor, aki a Harvard Egyetem és az MTA Részecske Magfizikai Kutató Intézetének kutatója és munkatársai által a tömegcsökkenésről publikált eredmény, de azt gondolom, hogy legalább olyan fontos felfedezés, hogy sikerült létrehozni Anti anyagot abban az értelemben, hogy antiproton befog egy pozitront és ilyen módon antihidrogén jön létre és ezt egy csapdában tárolni lehet.

? Kertész Imre azt válaszolta egy kérdésemre, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy belátható időn belül lesz még magyar irodalmi Nobel-díjas. Miként látja ezt a kérdést a tudomány területén?

PJ: Olyan eredmény létezik, amely azon a szinten van. Azt, hogy ki kap Nobel-díjat, sok minden eldöntheti. Vannak vitathatatlan esetek, van olyan, amikor egy szélesebb lista áll rendelkezésre. Több olyan kutatási eredmény van élettudományban és fizikában, amelyről elképzelhető, hogy Nobel-díjat kapjon.

? A következő kérdést feltettem Erdő Péter bíboros úrnak is: mi a véleménye a vallás és a tudomány kapcsolatáról?

PJ: A tudomány és a vallás az emberi élet, lét két különböző területe. A tudomány az emberi elme által felderített és gondolatilag megragadható valóságot, a hit pedig az emberi spirituális életének a része. Sokszor teszik fel azt a kérdést, hogy a kettő milyen viszonyban van egymással. Ha röviden válaszolnék, azt kell felelnem, hogy jó viszonyban a tudományos elmélyültség és a hit. Akkor van baj, ha a tudományból hitet és hitből tudomány csinálnak.

Pár hónap van még hátra az 5. World Science Fórumig. Érdeklődnék a résztvevőkről, különösen a külföldi és a magyar Nobel-díjasokról!

PJ: Ami a Nobel-díjasokat illeti, a 4. World Science Fórumon három Nobel-díjas vett részt: a svájci Werner Arber, az egyiptomi Ahmed Zewail és egy dél-koreai. Hálaistennek három magyar élő Nobel-díjasunk van: a kémiai Oláh György (1994), az irodalmi Kertész Imre (2000) és a biológiai Avram Herskó (2004). Oláh Györgyöt nem keresték a Fórum szervezői, a másik kettő meghívásáról még nem született döntés. A novemberi Forumon Nobel-díjasok és döntéshozók szerepelnek. A megnyitón a Nobel-díjas Yuan Tseh Lee, a társrendező Nemzetközi Tanács új elnöke és Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke, valamint Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója is a felszólalók között szerepel.

Pálinkás József

1952-ben született Galvácson, 1977-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem fizikus szakán szerzett diplomát. Az MTA ösztöndíjasaként kezdett dolgozni Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézetében, ahol fő kutatási területe az atomi ütközések kísérleti vizsgálata volt. 1994-ben bekapcsolódott a CERN-ben a hipotetikus Higgs-részecskék megfigyelésére irányuló Opal-kísérletbe. 1995-ben lett az Akadémia levelezőtagja.

1998-2002 között az Orbán-kormány tagja volt előbb államtitkárként, majd oktatási miniszterként. 2002-ben visszatért az oktató kutató munkához. 2004-ben választották az Akadémia rendes tagjává. 2005-től a Fizikai Intézet igazgatója. 2006-ban országgyűlési képviselő lett. 2007-től a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnöke és rektor-helyettes volt. 2008 májusában az MTA elnökévé választották, ezért le kellett mondania képviselői mandátumáról. Kitüntetései: 1996 ? Akadémiai-díj és 1997 ? Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztkeresztje.

Szóljon hozzá!