ZETApress

hírportál

Akadémiai reformok

Megújul a Magyar Tudományos Akadémia intézményhálózata. Az MTA teljes intézményrendszerének megújításáról döntött ma nagy többséggel a tudós testület 182. Rendkívüli Közgyűlése ? tudtuk meg a délutáni sajtótájékoztatón.

Az Akadémia történetében rendkívüli szerkezeti átalakítás nyomán 2012 januárjától Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózatában ésszerűbb és takarékosabb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén folytatódhatnak a kutatások a kiválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvének érvényesítésével. A köztestület és a kutatóhálózat közfeladatainak hatékonyabb támogatása céljából ésszerűsödik a nem kutatóintézeti körbe tartozó szervezeti egységek intézményi működése is, így az adminisztratív költségek helyett évente legalább 400 millió forint többlet fordítható az élvonalba tartozó kutatásokra.

A Magyar Tudományos Akadémia történetében rendkívüli, a tudományos kiválóságot, a kutatói versenyképességet, valamint az erőforrások hatékonyabb felhasználását megalapozó határozatok egy új időszak kezdetét jelzik az akadémiai intézményrendszerben. A megújítási program első ütemében a kutatási műhelyek autonómiáját és tudományos kiválóságát megőrző új intézményi szerkezet jön létre a szétaprózottság felszámolásával: a jelenlegi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból január elsejétől tíz kutatóközpont és öt kutatóintézet jön létre. Az új kutatóközpontok ésszerűbb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén, növekvő kutatási potenciállal végzik majd közfeladataikat, a funkcionális (gazdasági, adminisztratív, üzemeltetési) feladatok összesen 143 fővel kisebb személyi állománnyal és a vezetői szintek csökkentésével láthatók el.

Az akadémiai költségvetési szervek átalakítását az intézmény a 2011. évi költségvetésben a fejezet számára meghatározott előirányzat keretei között valósítja meg. A szerkezeti átalakítás első ütemétől várt 400 millió forintos megtakarítás jelentőségén jóval túlmutat az új intézményi keretek teremtette lehetőség a szakmai megújulásra.

A Pálinkás József által kezdeményezett megújítási program versenyképesség növelésére irányuló törekvéseinek legfontosabb eleme, hogy az új intézményrendszerben ? a szerves átalakításként elindított Lendület-modell példája nyomán ? kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtő kutatók köré szerveződő kutatócsoportoknak, az egyéni kiválóságokon keresztül történő kutatásfinanszírozási rendszernek. A szakmai megújulás másik fontos eszköze, hogy a stratégiai fejlesztési irányok összehangolását követően az intézethálózatban olyan teljesítménykövetelmények érvényesíthetők, amelyek teljesítésének értékelését nemzetközi testületek végezhetik.

Az érdemi forrásbevonás feltételrendszerének kialakításával a megújult intézményi szerkezetben egyedülálló lehetőség nyílik arra, hogy megteremtődjék a kutatási közfeladatok alapfinanszírozása és a versenypályázati finanszírozás közötti egyensúly. A 2012-es költségvetési törvényjavaslatban az MTA fejezet számára előirányzott 7, 7 milliárd többlet-támogatás minden eleme a versenyképesség növelését szolgálja és lehetővé teszi, hogy a kutatóközpontok az eddiginél eredményesebben vehessenek részt a 2014-ben jelentősen megnövelt összeggel induló európai kutatási programokban. A Magyar Tudományos Akadémia Stratégai Tanácsadó Testületének tagjai példaértékűnek és elismerésre méltónak nevezték a jól átgondolt megújítási koncepció egyeztetéseken alapuló döntés-előkészítő folyamatának menedzsmentjét.

A mai közgyűlési döntés értelmében a teljes megújítás három szakasza közül az első a szakmai bázist képező intézményi keret létrehozásával december 31-én lezárul. Január elsejétől a nem kutatóintézeti hálózatba tartozó költségvetési szerveket is beleértve, a jelenlegi 58 intézményből 23 alakul. Ezek közül a Területi Akadémiai Bizottságok változatlan feladatokkal és változatlan autonómiával, de egy költségvetési szervként működnek tovább, ami jelentős megtakarítást jelent. Az Akadémia elnöke szerint a megújulás jelentős közgyűlési támogatása biztosítja az MTA vezetésének a hátteret a magyar tudományért és a Magyar Tudományos Akadémiáért végzett munkájához.

Az átalakítás programjában a következő két év ? a 2012-től 2013-ig terjedő időszak ? a szerkezeti átalakítás a ?diszciplináris finomhangolás? jegyében telik. Ebben a szakaszban alakítják ki a szerkezetükben megújult intézmények stratégiai fejlesztési irányaikat, és erősítik meg az intézethálózat infrastruktúráját. A program harmadik ütemének fókuszában a kutatástámogatási rendszer megújítása áll. Szorosabb együttműködést kell kialakítani az akadémiai és a felsőoktatási kutatóhálózatok között, a meglévő adminisztrációs korlátok megszüntetésével, az ?akadémiai kutatócsoportok? hatékonyabb működtetésével, közös infrastrukturális fejlesztésekkel.

Szóljon hozzá!