ZETApress

hírportál

Délután megalakul az Országgyűlés

A területi listán bejutott 146 képviselő után tegnap az országos listán célba ért 64 képviselő is átvehette mandátumát. A 386 képviselő ma délután kezdi meg munkáját, s választja meg a T. Ház vezető tisztségviselőit. Házelnöknek újra dr. Szili Katalint jelöli a legnagyobb kormánypárt, míg koalíciós partnere, az SZDSZ Világosi Gábort, a Fidesz legnagyobb ellenzéki pártként az 1998-2002. ciklus házelnökét, Áder Jánost javasolja az alelnöki székbe. A későbbiekben talán mind az öt frakció adhat alelnököt, de ehhez további tárgyalások szükségesek.

A képviselők az olcsóbb és kisebb létszámú Parlamentről beszélnek. Csökkenteni akarják a bizottsági helyeket, s minden képviselőnek csak egy bizottsági helyet, egy bizottsági tagságért járó juttatást szeretnének. A bizottságok megalakításához viszont ismerni kell a koalíciós kormány felépítését. Tudni kell, hány minisztérium lesz, mert minden tárcához egy azt ellenőrző parlamenti bizottságra lesz szükség. Mivel a koalíciós egyeztetés csak május végére várható, az Országgyűlés csak ezután választhatja meg a bizottsági tagokat, akiknek viszont a június 14-ei kormányalakítás előtt meg kell hallgatniuk a miniszterjelölteket. A kormányfő valószínűleg Gyurcsány Ferenc lesz, akit ma délután kér majd fel a kormányalakításra a köztársasági elnök.

A takarékosság jegyében érdemes az alelnökök számáról is elgondolkodni. Köztudott, hogy a működéshez két alelnök kevés, de korábban három is elég volt. 1990. és 1994. között a hat párti (3 kormánypárt és 3 ellenzék) parlamentben az MDF-es Szabad György házelnök mellet az FKGP-s Vörös Vince, valamint a túloldalról az SZDSZ-es Dornbach Alajos és az MSZP-s Szűrös Mátyás alelnökölt. 1994-től 1998-ig hasonló volt az arány. Gál Zoltán MSZP házelnök és Kóródi Mária SZDSZ alelnök képviselte a kormányoldalt, míg az akkor négy párti ellenzékből Salamon László MDF és G. Nagyné Maczó Ágnes FKGP alelnökölt. Az ellenzéki Fidesznek és KDNP-nek ugyanúgy nem jutott akkor sem alelnöki szék, mint ahogy az első ciklusban sem. 1998. és 2002. között ugyancsak hasonló volt a rendszer az akkor is hat párti házban, s csak 2002-tól emelték meg az alelnökök számát. Akkor lett minden frakciónak alelnöke, s így lett alelnöki széke az elnöki mellett az MSZP-nek is. Ebbe jelölik most újra a korábbi alelnököt, Mandúr Lászlót. Megválasztása az MDF és a KDNP alelnökjelöltjeivel és a bizottságok tisztségviselőivel együtt május végére várható.

Szóljon hozzá!