Miért lőtt a pénzszállító?
Elraboltak százmillió forintot tegnap reggel a budai MOM üzletközpont előtt egy lefegyverzett pénzkísérőtől, olvashattuk a híradásokban. A rablók gépkocsival menekültek, melyre a pénzszállító autó vezetője tüzet nyitott. A később megtalált autóban vérnyomokat találtak. Ebből arra következtettek a nyomozók, hogy az egyik rabló súlyosan megsérülhetett. Társával együtt még őt is keresek. Nézzük most végig, szabályosan zajlottak-e le a folyamatok.
Az egyik kísérő két táska pénzzel szállt ki a gépkocsiból. Ebben vitte a pénzintézet napi működéséhez szükséges összeget. Bizonyára őt is kioktatták a táskakockázatról és a járdakockázatról. Az előbbi azt jelenti, hogy egy táskába mennyi pénzt lehet maximálisan beletenni, az utóbbi meg arról szól, hogy mekkora összeggel lehet gyalogosan a járdán közlekedni. Ha az egy-egy táskában lévő pénz, és az összesen nála lévő pénz a határérték alatt volt, nincs miért aggódnia. Akkor szabályosan cselekedett.
A pénzszállítók speciális táskát kapnak. Csuklójukra lehet rögzíteni, s ha kirántják a kezükből, a benne lévő patron rögvest működésbe lép, és a festék elszínezi a pénzt. Ebből a táskából egy autóban egy szokott lenni. Azért annyi, hogy csak az egyik kezét kösse le a pénzszállítónak, a másikkal pedig tudjon védekezni. Ha csak egy táskányi pénzt visz, s ebbe csak a százmillió forint felét pakolja, máris csak ötvenmillióval gazdagodtak volna a rablók. Igaz, akkor kétszer kellett volna térnie, ami kicsit fárasztó!
Régi trükk a pénzszállítóknál, hogy egy nagyobb összeg és egy értéktelenebb küldemény azonos helyre történő kézbesítése esetén mindig az értéktelent viszik be előbb a kocsiból, s ezzel mintegy megszondázzák a környéket. Ha támadás éri őket, vigyék el a kevésbé értékes anyagokat, lényeg, hogy a pénz megmaradjon. Mivel a rablók sosem tudják előre, hogy hány forduló lesz, sosem várnak a másodikra, hanem mindig az elsőre csapnak le. Most sem ártott volna a két táskával kétszer fordulni akkor is, ha ez a fárasztóbb!
Miért szállt ki a sofőr?
A gépkocsivezető járó motorral köteles az autóban várakozni, tanítják mindenütt, s erre a motorjáratásra további üzemanyag normát kap. Leállított motor esetén persze meglehet az üzemanyagot takarítani, s ezzel pluszpénzre szert tenni, csak kérdés, hogy érdemes-e? Egy támadás esetén ugyanis az autóval mielőbb ki kell törni a helyszínről, s a kocsiban lévő pénzt kell biztonságba helyezni. Vajon most miért nem ez történt?
A rablók kocsija a pénzszállító jármű előtt várakozott. A pénzszállítók sofőrje nekimehetett volna, összetörhette volna, megelőzve ezzel a rablók beszállását. Ehelyett kiszállt, s lövöldözni kezdett a támadók után. Mi van, ha közben valaki beugrik a páncélkocsiba, és a többi pénzzel együtt elhajt? Erre is gondolni illett volna!
A fegyveres személy- és vagyonőr csak életveszély esetén, jogos védelmi helyzetben használhatja fegyverét, mondja ki a törvény. A mostani ügy kapcsán a hatóságok ezen is elvitatkozhatnak majd, ha elfogják a rablót, s ő majd a lőtt sebei miatt a pénzszállítókat jelenti fel. Elmenekülése esetén ugyanis nem volt az őr közvetlen életveszélyben. Igaz, a védelmi helyzet jogszerűsége fennállt, mert a rábízott milliós értéket meg kellett védenie. Ha a bíró is így gondolkozik majd, a pénzszállítóknak nem kell mitől félniük. Kérdés csak az, hogy az egyéb tényezőket hogyan értékelik a vizsgálaton?
