ZETApress

hírportál

Ülnöki fiatalítást!

Az ülnököknél is a bírókéhoz kéne igazítani a korhatárt, s őket is 62 éves korig kellene csak alkalmazni ? írtuk az új Alkotmány megszavazásakor. A bírói korhatárcsökkentés azóta is nagy vihart kavar. Nem kell irigyelni az ülnököket sem! ? reflektált egy olvasónk.

Nos, már 16 éve vagyok ülnök, de még soha nem sikerült a levélben leírt összeget megkapnom. Évenként tíz alkalommal vagyunk beosztva ügyeletbe, ez 3800 forintot jelent naponta, ehhez hozzájön esetleg egy-két olyan tárgyalás, amely menet közben nem lett befejezve. Nem tudom, honnan származik az újságíró információja, vagy csak hangulatkeltésnek szánta?

A bírók nyugdíjaztatásával sem lehet egyetérteni, hiszen több mint harmincezer ügyet kell átadni, ezeket újra kell tárgyalni, tanúmeghallgatás, ügyvédek, ügyészek, ezek mind költségként jelentkeznek újra, nem beszélve arról a ?horribilis összegről?, amit az ülnökök kapnak. És még egy kérdés: miért nem zárják ki azokat a képviselőket, akik betöltötték a 62. életévüket. Nekik nincs felelősségük? ? fejeződik be Balog István levele.

Teljesen egyetértek a levélíróval, s írásom épp emiatt született. Azért aggódom, mert sokan csak évi tíz napot tudnak dolgozni azon kevesek miatt, akik havi tíz-húsz napot vannak benn attól függően, hogy egy, vagy két állandó bírójuk van. Egy bíró heti két napot tárgyal, így vele 8-9 napot, egy másik bíróval további ugyanennyit lehet dolgozni havonta. Ha mindenki csak egy bíróval tárgyalhatna, eleve kétszer ennyi ülnököknek lenne havi tíz napja az évi tíz helyett! S hogy honnan van információm? Jómagam húsz éve ülnökölök, s csak évente négy-öt nap szokott jutni, de volt, hogy még ennyi sem!

1 hozzászólás

  1. Az ülnöki fiatalítással nem értek egyet! A nyolcvanezer forint bruttó tiszteletdíj csak elméletben lehetséges, a gyakorlatban általában ennek az egyharmada, egynegyede valósul meg, mivel a foglalkoztatás nem folyamatos: havi 4-5, jó esetben 6-7 nap. A legjobb esetben is nettó 20-25 ezer forint. A korábbi évek tapasztalataiból merítve állítom, hogy az aktív életkorú, megválasztott ülnökök csalódnak a valóságban, és otthagyják a testületet, találnak jobb lehetőséget is a 20-25 ezer forintnál.

    Ebben a körben a fluktuáció nehezen tűrhető jelenség, mert a büntetőtanács tagjainak megváltozása az eljárások újbóli elkezdésével párosul, ami az ügyek elhúzódását eredményezi. A bíróságok számára tehát minimum követelmény a megbízható, mindenkor rendelkezésre álló emberanyag, amelynek tagjai jellemzően a nyugdíjas-társadalomból kerülnek ki.