ZETApress

hírportál

Levegő a szmogról

Január utolsó napjaiban országszerte ismét szmogriadó közeli szintre nőtt a levegő szennyezettsége. Ugyanakkor épp a mai napon a Fővárosi Közgyűlés úgy módosította a szmogriadó-rendelet, hogy ha egy napon belül várhatóan csökken a légszennyezettség, akkor nem kell tájékoztatni a lakosságot a súlyosan szennyezett levegőről.

A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint ez a módosítás veszélyezteti az emberek egészségét, hiszen a budapestiek nem értesülnek arról, hogy például nem célszerű kivinniük kis gyermekeiket az utcára. A korábbi szabályozástól való visszalépés ráadásul alkotmányellenes is, hiszen az Alkotmánybíróság több határozatában rögzítette, hogy a környezetvédelem jogszabályban elfogadott szintje nem csökkenthető. Ezen okok miatt a Levegő Munkacsoport követeli a mostani módosítás visszavonását, valamint határozott intézkedéseket a levegő szennyezettségének tartós csökkentésére.

Gyengülő szabályozás a szmogriadó küszöbén

A közelmúltban, tavaly augusztusban már úgy módosították a szmogriadó-rendeletet, hogy csupán a fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek közlekedését korlátoznák a szmog-riadó alatt. Így a rendelet a járművek elhanyagolható számát érinti, nem teszi lehetővé a szennyezésért nagyban felelős dugók megszüntetését, és alig korlátozza a PM10-szennyezésért elsősorban felelős, részecskeszűrő nélküli dízel járművek közlekedését.

A Levegő Munkacsoport azt javasolja, hogy módosítsák a fővárosi szmogriadó-rendeletet: ha PM10-szennyezés miatt rendelik el a szmogriadót, akkor a tilalom terjedjen ki a kék környezetvédelmi matricával ellátott, azaz részecskeszűrő nélküli dízel járművekre is. A jelentősen szennyező fekete és piros matricás járműveket pedig már egyáltalán nem szabadna beengedni a főváros területére ? akkor sem, ha nincs szmog-riadó.

Háttér-információk

A levegő szennyezettsége Budapesten rendszeresen túllépi az egészségügyi határértéket. A Levegő Munkacsoport évek óta sürgeti a Fővárosi Önkormányzatot és a kormányt, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket a jogszabály által előírt levegőminőség biztosítása érdekében. A legújabb nyilvánosságra hozott kutatások szerint ugyanis a lakosság számához viszonyítva Magyarországon halnak meg a legtöbben Európában a részecskeszennyezés miatt. A légszennyezés többek között légúti, daganatos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekért felel.

Az asztma és a légszennyezettség közötti összefüggést számos kutatás igazolja. Londonban és Koppenhágában is az asztmás megbetegedések számának csökkenését várják a forgalomcsökkentő intézkedésektől. A legnagyobb egészségügyi problémát a részecskeszennyezés (PM10) jelenti, amelynek fő forrása (körülbelül 70 százalékban) a közlekedés. Így a nyugat-európai sikeres példákhoz hasonlóan Budapesten is a szennyező járművek és általában a forgalom korlátozása hozhat leginkább eredményt. A határokon átívelő PM10-szennyezés, ami az összes szennyezés 20-40 százaléka lehet, sokkal kisebb mértékben károsítja az emberek egészségét, mint a rákkeltő anyagokat is tartalmazó közlekedési részecskeszennyezés.

2009. júliusban az Európai Bizottsági elutasította Magyarországnak azt a kérelmét, hogy kapjon haladékot a PM10 napi egészségügyi határértékének betartására Budapesten és környékén, a Sajó völgyében, valamint Szegeden és Nyíregyházán. Ez azt jelenti, hogy a PM10-szennyezettség egy évben nem lehet 35 napnál többször a határérték (köbméterenként 50 mikrogramm) felett. A Fővárosi Önkormányzat (és több más hazai nagyváros vezetése) már több mint öt éve nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a lakosok számára jogszabály által előírt levegőminőséget.

Az Európai Bizottság 2010. október 28-án figyelmeztetést küldött a magyar kormánynak, melyben mindössze két hónap haladékot adott, hogy érdemi, számon kérhető intézkedéseket hozzon a levegőminőségi határértékek betartására, ellenkező esetben az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti. A két hónap már bőven lejárt, mégse tűnik úgy, hogy az ország és a főváros vezetése komolyan venné a problémát és intézkedéseket hozna. A bírósági eljárás eredményeként előfordulhat, hogy országunknak komoly pénzbírságot kell fizetnie, ám ennél sokkal aggasztóbb, hogy az intézkedések további halogatása még több, egyébként elkerülhető megbetegedést és halálesetet idézhet elő.

Tavaly a 35. határérték feletti nap Budapesten február 26-án, az év 57. napján következett be ? az újpalotai Kőrakás parki mérőállomáson. Ezen a mérőállomáson 2010-ben 87 olyan napot mértek, amikor határérték felett volt a PM10-szennyezettség. 2009-ben ennél két héttel kevesebbszer, összesen 72 napon volt egy budapesti mérőállomáson határérték felett szennyezett a levegő, tehát javuló trendekről sajnos nem lehet beszélni. Bár egyre gyakrabban tapasztalható szmogriadó közeli állapot, 2010. augusztusban a szmogriadó-rendeletet mégis úgy módosították, hogy riadó esetén a közlekedési tilalom csupán a járművek elhanyagolható számát érinti.

A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójának a Fővárosi Önkormányzathoz intézett levele szerint a ?fekete és piros matricával ellátott gépjárművek részvétele a budapesti forgalomban igen csekély, a módosítás során a tájékoztatási és riasztási fokozatban elrendelhető intézkedéseknek a környezeti levegő minőségére történő hatása jelentéktelenre zsugorodott?. (Egyébként az LMP az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, mivel a módosítás sérti az Alkotmánybíróság 28/1994. AB határozatát, amely szerint a környezetvédelem jogszabályban elfogadott szintje nem csökkenthető.)

Szóljon hozzá!