ZETApress

hírportál

Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP

Az MSZP a médiatörvény elnöki jóváhagyása után meg fogja tenni azt, ami Schmitt Pál kötelessége lett volna: soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért ? vallja Mandur László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottság tagja és Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő.

Mint ismert, az MSZP nevében korábban arra kértük Schmitt Pált, hogy az alkotmányban biztosított jogkörével élve a törvény aláírása előtt kérje az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját. Tettük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy a normakontroll kérése nem csak egy joga a mindenkori köztársasági elnökének, hanem súlyos alkotmányossági problémák tömeges felvetése esetén kötelessége is.

A mai napig bíztunk abban, hogy Schmitt Pál is érzi a felelősségét és megteszi, ami az adott helyzetben a köztársaság elnökétől elvárható. A ma azonban világossá vált, hogy megtépázott köztársaságunk első embere képtelen megálljt parancsolni Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP demokráciarombolásának. Az MSZP a médiatörvény elnöki jóváhagyása után meg fogja tenni azt, ami Schmitt Pál kötelessége lett volna: soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért.

Az emberi jogok fekete hónapjai

Az idei év mérlege az emberi jogok tekintetében súlyos deficitet mutat. 2010 második felében fekete hónapok köszöntöttek be az emberi jogok érvényesülésében. Nemcsak az állami intézmények vagy a hatalommegosztás elve, de az egyes állampolgárok jogai is sérültek ? vallja Lendvai Ildikó, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja.

Az év végén benyújtott új alkotmánykoncepció pedig tartósan és alig visszafordíthatóan szűkítené tovább az emberi jogokat. Már az is veszélyes, ami eddig történt. Emberek ezreit lehet indok nélkül elbocsátani, ami ellentmond az EU Alapjogi Chartájának. Megszűnt a személyes jogbiztonság azzal, hogy visszamenőleges hatályú törvényeket alkottak. Durva támadás érte a tulajdonhoz való alapvető állampolgári jogot, a magánnyugdíjpénztár-tagok megrablásával. Sérültek a gyermekek jogai és az ezeket rögzítő ENSZ-egyezmény, mert már nemcsak súlyos bűncselekményért, hanem egyszerű szabálysértésért börtönbe lehet csukni 14-15 éves gyerekeket is.

A népszámlálásnál rossz emlékeket idézve rákérdeznek vallásunkra, ráadásul felírják lakcímünket is, így gyerekjáték beazonosítani a válaszadót. Jóval többször lehet titkosszolgálati eszközöket bevetni az állampolgárokkal szemben. Sértették a megkülönböztetés tilalmát, mikor olyan családtámogatást vezettek be, amelyben több állami támogatás jár a jobb módú család gyerekének. Ha az állampolgárt sérelem éri, egyre kevesebb helyre fordulhat igazáért: béna kacsát csináltak az Alkotmánybíróságból, elbátortalanították a sajtót, csorbították az ügyészség függetlenségét.

De a java még hátra van. Az emberei jogok fekete hónapjait fekete évek követik, ha elfogadják az új, egy párti Alkotmányt. A december 20-án benyújtott szabályozási elvek egyetlen olyan pontot sem tartalmaznak, amely bővítené az emberi jogokat, de számos olyat, amely a jelenlegi Alkotmányhoz képest megnyirbálná azokat. Kimarad az új elvekből állam és egyház szétválasztásának követelménye, pedig e nélkül nincs vallásszabadság. Az új sztrájktörvény világossá tette, hogy nem csak véletlen feledékenységből maradt ki az alkotmánykoncepcióból a sztrájkjog eddig alkotmányba foglalt megnevezése.

Kiemelt védelem a jövőben nem általában a családnak, hanem a házasságon alapuló családnak járna, vagyis másodrangúvá minősítenék az egyszülős családokat és a többszázezer élettársi közösségben élőt. Bármit állítanak a koncepció benyújtói, a szöveg szerint az életet a fogantatástól kezdve ugyanolyan védelem illetné meg, ugyanúgy sérthetetlen volna, mint a megszületett gyermek élete. Ha pedig ez így van, akkor a jelenlegi abortusztörvény vagy akár az esemény utáni tabletták használata is alkotmányellenes lesz.

Az alapvető jogokat többek között a közerkölcs védelmére való homályos hivatkozással is korlátozni lehetne, azt pedig, hogy mi közerkölcs, nyílván a hatalmon lévők határozzák meg. Sőt: eddig az Alkotmány megnevezte azokat a jogokat (pl. az élethez, emberi méltósághoz, szabadsághoz, az ártatlanság vélelméhez, a gyerekek védelméhez, a szociális ellátásokhoz, nyugdíjhoz való jogot), amelyeket rendkívüli – és szükséghelyzetben sem lehet felfüggeszteni vagy korlátozni. Az új koncepció szerint viszont ilyen helyzetben rendkívüli jogrend lép életbe, amikor ezek a jogok is felfüggeszthetők. E szerint ha a kétharmados többség szükségállapotot vagy más kivételes helyzetet állapít meg, jogot szerez arra, hogy akár szabadságától, a törvény előtti védelemhez való jogától, vagy nyugdíjától, tulajdonától megfosszon bárkit.

Ha ezeket a szabályozási elveket, majd az egypárti Alkotmányt a parlamenti többség elfogadja, már nem csak az intézményrendszer károsul. Kárt szenvednek az egyes ember alapvető jogai, beleszólhatnak személyes életébe és döntéseibe, kioktathatják, megrövidíthetik és megregulázhatják. Ezért a Fidesznek világos és mindenki számára érthető választ kell adnia arra: mit tervez. Mi zavarja állam és egyház szétválasztásában, miért rangsorol a családok között, miért nem különbözteti meg a magzati és az emberi életet, mit jelent majd számára a rendkívüli jogrend.

Szóljon hozzá!