ZETApress

hírportál

Az MTA Kolontáron

A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a vörös-iszapkatasztrófa másnapján kérte az MTA segítségét az iszaptól elárasztott Devecser-környéki gátszakadás területén. A vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló szakértői csoport a riasztást követően a helyszínen vizsgálta a baleset következményeit és az október 4-i Koordinációs Bizottság ülésére elkészítették gyorsjelentésüket a helyzetről és javaslataikat a legszükségesebb teendőkről.

A szakértők a vörös-iszap okozta környezeti károk felméréséhez további mintavételek nyomán történő vizsgálatokat végeztek, a helyzet megalapozott mérlegeléséhez. A csoport munkájához számos további szakértő csatlakozott, köztük a Pannon Egyetem és Károly Róbert Főiskola munkatársai.

A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezet-tudományi Intézet vizsgálatainak eredményei: A vörös-iszap a bauxitból kiinduló alumíniumgyártás mellékterméke. A bauxit alumíniumtartalmú ásványokból, valamint egyéb alkotókból, így vas- és szilícium-vegyületekből álló ásványi nyersanyag.

Ajkán a bauxitot ún. Bayer technológia szerint dolgozzák fel: a bauxit alumínium-tartalmát nátrium-hidroxiddal, erősen lúgos körülmények között választják el a többi alkotórésztől. A keletkező főtermék a timföld, ebből elektrolízissel fémalumíniumot gyártanak. A timföldgyártás mellékterméke a magas vastartalmú, jellegzetes színű vörös-iszap, ami folyadékot és szárazanyagot egyaránt tartalmaz. A vörös-iszap folyási tulajdonságai nedvességtartalmától és az őt érő erőhatásoktól függően változnak.

Az Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Földtani Intézet és egy független szervezet munkatársai eddig összesen 16 darab, Kolontár és Devecser térségében összegyűjtött vörös-iszap minta elemzését végezték el. A különböző helyekről vett minta elemzése alapján a tározóból kifolyt anyag pH-ja (lúgos kémhatása) 11-14 között változik. Ennek alapján a vörös-íiszap a környezetre veszélyes anyagnak tekintendő.

Az MTA KK AKI mérési adataiból levonható következtetések

A vörös-iszapminták a szennyvíziszapokra megengedett határértékeknél kisebb, esetenként jóval kisebb koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, krómot, higanyt, nikkelt, ólmot és cinket. Az arzéntartalom az MTA KK AKI Kolompár külterületén vett mintájánál és a Bálint Analitika által vizsgált mintáknál ugyancsak kisebb a szennyvíziszap határértékénél. Az MTA KK AKI a gátszakadás közelében vett mintánál, és a MÁFI által gyűjtött mintáknál a táblázatban szereplő határértéknél magasabb arzéntartalmakat mért; az eltérések okainak felderítéséhez további mérésekre van szükség, ezek megkezdődtek.

Az MTA KK AKI kutatói megállapították, hogy a vörös-iszap fémtartalma akkor jelent valós környezeti veszélyt, ha a fémek kioldódnak a vörös-iszapból, és ezáltal lehetővé válik, hogy az élő szervezetek könnyebben fel tudják azokat venni. A fémek kioldódását száraz vörösiszap mintákon, desztillált vizes, illetve szigorú szabványok szerint (un. pH=5,3-s ammónium-acetátos pufferben kezelések után) határozták meg. A mérési adatok alapján a vizsgált fémek nem oldódnak ki a vörös-iszapból az adott feltételek mellett.

Az MTA Talajtani Kutatóintézet talajelemzési vizsgálatainak eredményei

Október 8-án az MTA TAKI szakemberei nemzetközi mintavételi protokoll alapján a talaj egy méter mélységű szelvényét mintavételezték Kolontáron és Devecserben annak megállapítására, hogy a felszínt addigra már negyedik napja borító vörös-iszapból szivárgott-e a mélyebb rétegekbe szennyező anyag.

A mintákat két családi ház (Kolontár, Kossuth utca, Devecser, Vadvirág utca) kertjében vették két, kifejezetten mintavételekre akkreditált eljárással. Az MTA TAKI munkatársai először géppel fúrtak le egy méter mélyre, majd a fúráskor keletkező ?lyukat? tovább mélyítették és öt illetve tíz centiméterenként valamennyi rétegből mintákat vettek: 0-5 centiméterig, 5-10 centiméterig, 10-20 centiméterig, 20-30 centiméterig, 30-40 centiméterig, 40-50 centiméterig, végül pedig 50-100 centiméterig.

Az MTA TAKI munkatársai a gépi fúrások környezetében botfúróval átlagmintákat is nyertek 20-20 részmintából, majd vízmintát vettek a felszín alól Kolontáron és Devecserben. Devecserben egy, a vörös-iszap által el nem öntött kertből is vettek mintát egy szennyezett telek közvetlen környezetében, az utca szemközti oldalán fekvő ingatlan területéről (Devecser, Vadvirág utca). A mintavételezés, a minták tárolása, szállítása szigorú szabványok és előírások figyelembe vételével történt.

A talajmintákat az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet laboratóriumába, valamint a Bálint Analitika Kft-be szállították. Az október 8-án vett talajminták laboratóriumi elemzéséből származó eredmények azt mutatják, hogy a vörös-iszapban található legveszélyesebb és legkönnyebben elmozduló nehézfémek sem jutottak 10 cm-nél mélyebbre a talajba, és ott sem haladják meg a szennyezettségi határértéket. Ennek alapján megalapozott arra következtetni, hogy a mélyebb talajrétegek és az első vízadó réteg közvetlenül nem veszélyeztetett. További vizsgálatok folyamatban vannak, még egy-két hét szükséges a talaj termőképességében és a talajéletben bekövetkezett változások megállapításához.

A Károly Róbert Főiskola munkatársainak vizsgálati eredményei

A helyszíni mintavétellel és mérésekkel párhuzamosan megkezdődött a legkorszerűbb módszerekkel történő légi felmérés. Az eddig készített hőkamerás felvételek alapján a tározó falain sehol sem figyelhetők meg a gát szerkezeti átázásai, buzgárjai, csurgásai miatt fellépő hűtőhatás következményeként megjelenő hideg foltok. A gát lábazatainak környezetében azonban a talaj fokozott nedvességére utaló hideg foltok azonosíthatók. Ebből nedvesebb, azaz puhább talajviszonyokra lehet következtetni. A KRF munkatársai a közeljövőben ellenőrzik azokat a helyeket, ahol tározó fala leggyorsabban süllyed és méréseiket egybevetik a nedvesedések eloszlásával.

A Pannon Egyetem szakértői csoportjának vizsgálati eredményei

A katasztrófa utáni első időszakban döntő jelentőségű volt a vörös-iszappal kikerült nátronlúg semlegesítése a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében. A PE munkatársai gipszet, majd folyékony műtrágyát és dolomit-nitrátot adagoltak a Megyei Munkavédelmi Bizottsággal együttműködésben a szennyezett élővizekbe, elsősorban a Tornába és a Marcalba. A kezeléseket követően a vízkémiai adatok mára közelítenek a normális értékekhez.

A Pannon Egyetem munkatársai által vett minták vizsgálatai alapján a lúgos kémhatású oldatban nem lehet következtetni nehéz fémek vízzel történő mozgására (kioldódására). Néhány mintában a kadmium, a réz és az arzén mennyisége meghaladta ugyan az engedélyezett határértéket, ám a növekedés a katasztrófával nem hozható összefüggésbe, és lokális szennyezésként értékelhető.

A szakemberek a folyómeder és a víziszap vizsgálatát javasolják a Torna és a Marcal folyókban ahhoz, hogy következtetni lehessen a lúgmentesítésre alkalmazott gipsznek a folyók üledékére gyakorolt hatására.

A Pannon Egyetem szakértői modellezték a talajfelszínre kiömlött vörös-iszap fokozatos kiszáradásának, azaz kiporzásának következményeit is. A modellkísérletekből kiderült, hogy a belélegezhető szállópor a vörös-iszap teljes tömegének mintegy ezredrészét teszi ki, ami magas arány más ömlesztett szilárd anyagok és természetes talajok porként belélegezhető hányadához képest. A vörös-iszap mozgatásakor vöröses színű, füstszerű anyag szabadult fel, ami nagy mennyiségű és szabad szemmel is látható finom por jelenlétét mutatja.

A szállópor durva és finom részecskékből áll. A durva szemcsék a légző-rendszerben ülepedhetnek le, ahol erősen lúgos hatású váladék jelenhet meg. Ez a belélegzett porból kialakuló lúgoldat komoly veszélyt jelent, különösen nagyobb mennyiségű vörös-iszap por belélegzésekor. A tüdő léghólyagocskáiba bejutó finom részecskék lúgosító, s emiatt egészségkárosító hatása ennél is jelentősebb lehet.

A Kolontár lezárt területére belépőknek védőmaszkot, védőszemüveget és védőruházatot kell viselniük. Devecser érintett területén a porszennyezés jelenleg nem kritikus. A devecseri Kastélyparkban mobil levegőszennyezés-mérő állomás működik, a szállópor mennyiségének növekedésekor a Katasztrófavédelem azonnal értesítést kap és megteszi a szükséges intézkedéseket.

A szakértői csoport a helyszíni tapasztalatok alapján ecetes vízzel történő mosás és takarítást javasolt a lakosságnak. A településeken az iszapréteget gipsszel történő takarás után, a felületet locsolva sürgősen el kell távolítani. Az eddigi vizsgálatokat és elemzéseket valamennyi intézet és szervezet saját, több milliós nagyságrendet elérő költségére végezte. Az MTA kutatói és a felkért szakértők folyamatosan végzik a szükséges méréseket, amelyek eredményéről haladéktalanul tájékoztatják a hatóságokat és a közvéleményt.

További vizsgálatokat végző, a KKB TT-vel kapcsolatban álló intézmények

Az MTA kutatóintézetei és támogatott kutatócsoportjai, Nyugat-magyarországi Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vidékfejlesztési Minisztérium, MMI, MÁFI, VITUKI, ÁNTSZ, MGSZH. A KKB TT-hez, mint koordinátorhoz bejelentkezett és együttműködő szervezetek száma folyamatosan nő. Nemzetközi szervezetek, amelyek szakértőket küldtek: EU, WHO, Greenpeace.

<p>A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a vörösiszap-katasztrófa másnapján kérte az MTA <a href=”http://www.zetapress.hu/belfold/19764″>segítségét</a> az iszaptól elárasztott Devecser-környéki gátszakadás területén. A vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló szakértői csoport a riasztást követően a helyszínen vizsgálta a baleset következményeit és az október 4-i Koordinációs Bizottság ülésére elkészítették gyorsjelentésüket a helyzetről és javaslataikat a legszükségesebb teendőkről.</p>
<p>A szakértők a vörös-iszap okozta környezeti károk felméréséhez további mintavételek nyomán történő vizsgálatokat végeztek, a helyzet megalapozott mérlegeléséhez. A csoport munkájához számos további szakértő csatlakozott, köztük a Pannon Egyetem és Károly Róbert Főiskola munkatársai.</p>
<p>A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezet-tudományi Intézet vizsgálatainak eredményei: A vörös-iszap a bauxitból kiinduló alumíniumgyártás mellékterméke. A bauxit alumíniumtartalmú ásványokból, valamint egyéb alkotókból, így vas- és szilícium-vegyületekből álló ásványi nyersanyag.</p>
<p>Ajkán a bauxitot ún. Bayer technológia szerint dolgozzák fel: a bauxit alumínium-tartalmát nátrium-hidroxiddal, erősen lúgos körülmények között választják el a többi alkotórésztől. A keletkező főtermék a timföld, ebből elektrolízissel fémalumíniumot gyártanak. A timföldgyártás mellékterméke a magas vastartalmú, jellegzetes színű vörös-iszap, ami folyadékot és szárazanyagot egyaránt tartalmaz. A vörös-iszap folyási tulajdonságai nedvességtartalmától és az őt érő erőhatásoktól függően változnak.</p>
<p>Az Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Földtani Intézet és egy független szervezet munkatársai eddig összesen 16 darab, Kolontár és Devecser térségében összegyűjtött vörös-iszap minta elemzését végezték el. A különböző helyekről vett minta elemzése alapján a tározóból kifolyt anyag pH-ja (lúgos kémhatása) 11-14 között változik. Ennek alapján a vörös-íiszap a környezetre veszélyes anyagnak tekintendő.</p>
<h4>Az MTA KK AKI mérési adataiból levonható következtetések</h4>
<p>A vörös-iszapminták a szennyvíziszapokra megengedett határértékeknél kisebb, esetenként jóval kisebb koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, krómot, higanyt, nikkelt, ólmot és cinket. Az arzéntartalom az MTA KK AKI Kolompár külterületén vett mintájánál és a Bálint Analitika által vizsgált mintáknál ugyancsak kisebb a szennyvíziszap határértékénél. Az MTA KK AKI a gátszakadás közelében vett mintánál, és a MÁFI által gyűjtött mintáknál a táblázatban szereplő határértéknél magasabb arzéntartalmakat mért; az eltérések okainak felderítéséhez további mérésekre van szükség, ezek megkezdődtek.</p>
<p>Az MTA KK AKI kutatói megállapították, hogy a vörös-iszap fémtartalma akkor jelent valós környezeti veszélyt, ha a fémek kioldódnak a vörös-iszapból, és ezáltal lehetővé válik, hogy az élő szervezetek könnyebben fel tudják azokat venni. A fémek kioldódását száraz vörösiszap mintákon, desztillált vizes, illetve szigorú szabványok szerint (un. pH=5,3-s ammónium-acetátos pufferben kezelések után) határozták meg. A mérési adatok alapján a vizsgált fémek nem oldódnak ki a vörös-iszapból az adott feltételek mellett.</p>
<h4>Az MTA Talajtani Kutatóintézet talajelemzési vizsgálatainak eredményei</h4>
<p>Október 8-án az MTA TAKI szakemberei nemzetközi mintavételi protokoll alapján a talaj egy méter mélységű szelvényét mintavételezték Kolontáron és Devecserben annak megállapítására, hogy a felszínt addigra már negyedik napja borító vörösiszapból szivárgott-e a mélyebb rétegekbe szennyező anyag.</p>
<p>A mintákat két családi ház (Kolontár, Kossuth utca, Devecser, Vadvirág utca) kertjében vették két, kifejezetten mintavételekre akkreditált eljárással. Az MTA TAKI munkatársai először géppel fúrtak le egy méter mélyre, majd a fúráskor keletkező ?lyukat? tovább mélyítették és öt illetve tíz centiméterenként valamennyi rétegből mintákat vettek: 0-5 centiméterig, 5-10 centiméterig, 10-20 centiméterig, 20-30 centiméterig, 30-40 centiméterig, 40-50 centiméterig, végül pedig 50-100 centiméterig.</p>
<p>Az MTA TAKI munkatársai a gépi fúrások környezetében botfúróval átlagmintákat is nyertek 20-20 részmintából, majd vízmintát vettek a felszín alól Kolontáron és Devecserben. Devecserben egy, a vörös-iszap által el nem öntött kertből is vettek mintát egy szennyezett telek közvetlen környezetében, az utca szemközti oldalán fekvő ingatlan területéről (Devecser, Vadvirág utca). A mintavételezés, a minták tárolása, szállítása szigorú szabványok és előírások figyelembe vételével történt.</p>
<p>A talajmintákat az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet laboratóriumába, valamint a Bálint Analitika Kft-be szállították. A 2010. október 8-án vett talajminták laboratóriumi elemzéséből származó eredmények azt mutatják, hogy a vörös-iszapban található legveszélyesebb és legkönnyebben elmozduló nehézfémek sem jutottak 10 cm-nél mélyebbre a talajba, és ott sem haladják meg a szennyezettségi határértéket. Ennek alapján megalapozott arra következtetni, hogy a mélyebb talajrétegek és az első vízadó réteg közvetlenül nem veszélyeztetett. További vizsgálatok folyamatban vannak, még egy-két hét szükséges a talaj termőképességében és a talajéletben bekövetkezett változások megállapításához.</p>
<h4>A Károly Róbert Főiskola munkatársainak vizsgálati eredményei</h4>
<p>A helyszíni mintavétellel és mérésekkel párhuzamosan megkezdődött a legkorszerűbb módszerekkel történő légi felmérés. Az eddig készített hőkamerás felvételek alapján a tározó falain sehol sem figyelhetők meg a gát szerkezeti átázásai, buzgárai, csurgásai miatt fellépő hűtőhatás következményeként megjelenő hideg foltok. A gát lábazatainak környezetében azonban a talaj fokozott nedvességére utaló hideg foltok azonosíthatók. Ebből nedvesebb, azaz puhább talajviszonyokra lehet következtetni. A KRF munkatársai a közeljövőben ellenőrzik azokat a helyeket, ahol tározó fala leggyorsabban süllyed és méréseiket egybevetik a nedvesedések eloszlásával.</p>
<h4>A Pannon Egyetem szakértői csoportjának vízkémiai és levegőszennyezettség-vizsgálati eredményei</h4>
<p>A katasztrófa utáni első időszakban döntő jelentőségű volt a vörös iszappal kikerült nátronlúg semlegesítése a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében. A PE munkatársai gipszet, majd folyékony műtrágyát és dolomit-nitrátot adagoltak a Megyei Munkavédelmi Bizottsággal együttműködésben a szennyezett élővizekbe, elsősorban a Tornába és a Marcalba. A kezeléseket követően a vízkémiai adatok mára közelítenek a normális értékekhez.</p>
<p>A Pannon Egyetem munkatársai által vett minták vizsgálatai alapján a lúgos kémhatású oldatban nem lehet következtetni nehéz fémek vízzel történő mozgására (kioldódására). Néhány mintában a kadmium, a réz és az arzén mennyisége meghaladta ugyan az engedélyezett határértéket, ám a növekedés a katasztrófával nem hozható összefüggésbe, és lokális szennyezésként értékelhető.</p>
<p>A szakemberek a folyómeder és a víziszap vizsgálatát javasolják a Torna és a Marcal folyókban ahhoz, hogy következtetni lehessen a lúgmentesítésre alkalmazott gipsznek a folyók üledékére gyakorolt hatására.</p>
<p>A Pannon Egyetem szakértői modellezték a talajfelszínre kiömlött vörös-iszap fokozatos kiszáradásának, azaz kiporzásának következményeit is. A modellkísérletekből kiderült, hogy a belélegezhető szállópor a vörös-iszap teljes tömegének mintegy ezredrészét teszi ki, ami magas arány más ömlesztett szilárd anyagok és természetes talajok porként belélegezhető hányadához képest. A vörös-iszap mozgatásakor vöröses színű, füstszerű anyag szabadult fel, ami nagy mennyiségű és szabad szemmel is látható finom por jelenlétét mutatja.</p>
<p>A szállópor durva és finom részecskékből áll. A durva szemcsék a légző-rendszerben ülepedhetnek le, ahol erősen lúgos hatású váladék jelenhet meg. Ez a belélegzett porból kialakuló lúgoldat komoly veszélyt jelent, különösen nagyobb mennyiségű vörös-iszap por belélegzésekor. A tüdő léghólyagocskáiba bejutó finom részecskék lúgosító, s emiatt egészségkárosító hatása ennél is jelentősebb lehet.</p>
<p>A Kolontár lezárt területére belépőknek védőmaszkot, védőszemüveget és védőruházatot kell viselniük. Devecser érintett területén a porszennyezés jelenleg nem kritikus. A devecseri Kastélyparkban mobil levegőszennyezés-mérő állomás működik, a szállópor mennyiségének növekedésekor a Katasztrófavédelem azonnal értesítést kap és megteszi a szükséges intézkedéseket.</p>
<p>A szakértői csoport a helyszíni tapasztalatok alapján ecetes vízzel történő mosás és takarítást javasolt a lakosságnak. A településeken az iszapréteget gipsszel történő takarás után, a felületet locsolva sürgősen el kell távolítani. Az eddigi vizsgálatokat és elemzéseket valamennyi intézet és szervezet saját, több milliós nagyságrendet elérő költségére végezte. Az MTA kutatói és a felkért szakértők folyamatosan végzik a szükséges méréseket, amelyek eredményéről haladéktalanul tájékoztatják a hatóságokat és a közvéleményt.</p>
<p>További vizsgálatokat végző intézmények, amelyek kapcsolatban állnak a KKB TT-vel:</p>
<p>Az MTA kutatóintézetei és támogatott kutatócsoportjai, Nyugat-magyarországi Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vidékfejlesztési Minisztérium, MMI, MÁFI, VITUKI, ÁNTSZ, MGSZH. A KKB TT-hez, mint koordinátorhoz bejelentkezett és együttműködő szervezetek száma folyamatosan nő. Nemzetközi szervezetek, amelyek szakértőket küldtek: EU, WHO, Greenpeace.</p>

Szóljon hozzá!