ZETApress

hírportál

Tanárok és csodáik

Keressük a legjobb magyar fizika- és kémiatanárokat! A természeti jelenségek, törvényszerűségek élményszerű bemutatására vállalkoznak azok a pedagógusok, akik összemérik tanítási képességeiket a Csodák Palotájában szombaton a Színpadon a Természettudomány című verseny keretében.

A résztvevő tizenhat tanár egyedi tanítási módszerekkel, új kísérletekkel ismerteti meg a zsűrit és a nagyközönséget. Közülük a legjobbak részt vehetnek Koppenhágában a természettudományokat oktató tanárok összeurópai megmérettetésén.

A fizika, a kémia mindenütt körülvesz minket, az élet sava-borsát jelentik ? vallják a természettudományi tanítási versenyen résztvevő pedagógusok. A természettudományok nemcsak az emberiség fejlődését viszik előbbre, jelen vannak a szerelemben, érdekességeire rácsodálkozhatunk az embereket körülvevő élővilágban, még a mozifilmekben is jól megfigyelhető egy-egy fizikai jelenség.

Ezek segítségével a tanórák is látványossá varázsolhatók ? összegezhető a vetélkedőn résztvevő tanárok álláspontja arról, hogyan lehet serkenteni a fogyatkozó lelkesedést a természettudományos tantárgyak iránt. Kirsch Éva az óráin azt látja, hogy a gyermekek érdeklődnek a technikai újítások iránt, de azok valódi működését nem látják át. ? A diákoknak ugyanakkor felnőttként döntéseket kell majd hozniuk, és az iskolának kell elérnie, hogy ezek ne az áltudományos hiteken alapuljanak ? véli Jarosievitz Beáta.

Nem a vonat, hanem az állomás indul el a Top Secret című film egyik jelentében, és Molnár János fizikatanárnak meggyőződése, hogy a vicces kép fizikai elemzése kiválóan alkalmas a vonatkoztatási pontok kiválasztásának, az inerciarendszerek problémájának szemléltetésére.

Az áram előállítását segíthetik például a giliszták vagy akár egy uborka is, de a természetben előforduló anyagokból komfortérzetünk még tovább növelhető, még habfürdő is előállítható ? melyről Vida József fizikatanár előadásán győződhetünk meg.

A hétköznapinak tekinthető fizikai jelenségek, például az égés is látványossá tehető, ha az a víz alatt történik ? derül ki Szórád Endre előadásából. A versenyen induló tanárok alapvetőnek tartják a kísérletek, bemutatókat, amelyek nélkül nem tartják oktathatónak sem fizikát, sem a kémiát. A legszemléletesebbnek azt tekintik, ha ehhez az eszközöket maguk a diákok készítik el. A Mészáros Péter által bemutatandó gravitáció-szimulátor ötlete egy diákjától ered, aki a tárgyat maga alkotta meg, Szántay Judit számára viszont minden egyes szabadalmaztatott eszközének kigondolásához az unokája adta a motivációt.

A családi kötelékből eredő együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult: a 78. évében járó egykori tanár eddig kilenc díjat nyert az általa kifejlesztett taneszközökkel, amelyek között mértékegység-átváltó és latin alapfokú nyelvvizsga előkészítő is szerepel. Szántay Judit is azt vallja: a világban csak az tud eligazodni, akinek rálátása van a természettudományokra. Ezt hétköznapi példák segítségével mutatja be: az általa összeállított előadásból megtudhatjuk, hogyan állapítható meg a kémia eszközeivel egy üveg tartalma a spájzban, ha arról leesett a címke. Mindezekből is látszik, hogy a versenyzők mindegyike elhivatottan tesz azért, hogy a természettudományokat közelebb hozza a diákokhoz, és egyre több fiatallal szerettesse meg a fizikát vagy a kémiát, módszereik azonban különbözőek.

A résztvevők abban is egyetértenek: az érdeklődést nem lehet elég korán felkelteni. A győri Mészáros Péter például középiskolai tanári tevékenysége mellett olykor a szentendrei skanzen fiatal látogatóinak, de akár óvodásoknak is tart gondolatébresztő bemutatót. A versenyző nyár óta nem tanít hivatásszerűen, ugyanis a győri csodák palotája, a Mobilis kialakításán dolgozik.

Vida József is fontosnak tartja a fiatalok motiválását: munkahelyén, az egri Eszterházy Károly Főiskolán hozott létre egy ?varázstornyot?, amelynek interaktív kísérleti játszóházába és planetáriumába szívesen várja a városból és annak környékéről érkező általános iskolásokat. Zsigó Zsolt a többi résztvevőhöz hasonlóan látja, hogy a diákok érdeklődése egyre fogy a nehezebbnek tartott természettudományos tárgyak iránt, de tanítványainak is azzal érvel: ? ha mindenki jogász lenne, még mobiltelefonok sem lennének.

Az európai kezdeményezéssel létrejött Színpadon a Természettudomány elnevezésű program a különböző tanítási módszerek, technikák, kísérletek kölcsönös megosztását, tapasztalatcseréjét célozza meg az a területen oktató tanárok között. A kétévente megrendezésre kerülő eseményen résztvevő pedagógusok előadások, kísérletek bemutatásán keresztül, műhelymunkák során ismerhetik meg egymás eredményeit, ötleteit, melyekkel hazatérve saját diákjaik természettudományok iránti érdeklődését erősíthetik.

A 2011. április 16-19-én Koppenhágában megrendezendő Színpadon a Természettudomány programjára kilenc magyar fizika, kémia vagy biológia szakos tanár juthat ki, ám ennek előfeltétele a magyarországi természettudományi-tanítási versenyen való eredményes szereplés. A megmérettetésre határon túli, magyar nyelven tanító tanárok is jelentkezhettek, ha saját országuk nem indít csapatot a 2011-es koppenhágai Science on Stage-re.

A magyarországi verseny fővédnöke Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, védnöke Falus András akadémikus, valamint Csermely Péter, mindketten a Semmelweis Egyetem tanárai. A rendezvény szervezői: az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete, a Kutató Tanárok Országos Szövetsége, valamint a Csodák Palotája. Támogatója a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az EU Magyarországi Képviselete, a Richter Gedeon, a Paksi Atomerőmű Zrt., a Microsoft-Intel-Cisco oktatási együttműködés, valamint a Webcam Laboratory.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Varázslás és csoda | ZETApress

Szóljon hozzá!