ZETApress

Holnap a várbeli Szent György téren Für Lajos egykori hadügyér avatja fel a Magyar Gárda 56 tagját. Sokaknak nem tetszik a nyilas időkre emlékeztető védelmi szervezet létrehozása, de az államfő egyelőre hallgat. A Sándor-palota lakója nem alkot véleményt a hivatali helyisége előtti eseményről. Az államfővel ellentétben a kormányfő kifejtette véleményét a dologról.

Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek levélben fordultak hozzá, amelyben aggodalmukat fejezték ki a Jobbik Magyar Gárda megalapításával kapcsolatos tervek miatt. Gyurcsány Ferenc a szervezetek megkeresése kapcsán ezért levélben fordult Kovács Tamás legfőbb ügyészhez. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! ? kezdte sorait. ? A szélsőjobboldali Jobbik Magyarország Mozgalom által életre hívott, a bíróság által már bejegyzett Magyar Gárda nevű szerveződés itthon, de Európában és a szabad világban is tiltakozások sorát váltotta ki. Hozzám is több hazai és nemzetközi szervezet, illetve számos honfitársam tiltakozása jutott el az elmúlt napok során.

Osztom azok véleményét, akik szerint a Magyar Gárda életre hívása ? az eddig megismert tények és nyilatkozatok alapján ? magában hordozza annak közvetlen veszélyét, hogy sérülhetnek legfontosabb közös értékeink: az emberi méltóság tisztelete, a félelem nélküli hétköznapokhoz való jog, egymás kultúrájának, származásának és világlátásának tisztelete. A heves reakciók, úgy hiszem, érthetők: az antiszemitizmus és a kirekesztő gyűlölet évek óta itt kopogtatnak az ajtónkon. Nem engedhetjük, hogy átlépjék a küszöböt.

Egy köztársaságnak joga az önvédelem, az alkotmányos intézmények vezetőinek pedig kötelessége e jogi-politikai oltalom biztosítása a polgárok felé bármilyen félelemkeltő, ordas eszmével szemben. Nem fordult még elő a pályafutásom alatt, hogy a legfőbb ügyészhez, mint a civil szervezetek törvényes működése felett őrködő alkotmányos szervezet első emberéhez forduljak ilyen ügyben. Most mégis megteszem, mert hiszem: közös felelősségünk van abban, hogy a szólás és gyülekezés szabadságának alkotmányos alapjogával senki ne élhessen vissza.

Az én felelősségem politikai, a legfőbb ügyészé ? többek között az egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. törvény értelmében ? jogi. Ezért kérem az Ön személyén keresztül a köztársaság ügyészségét arra, hogy a Magyar Gárda nevű szerveződés működését a részletekre is kiterjedő különös figyelemmel kövesse, és a hatályos jogszabályokkal, illetve a magyar alkotmánnyal ellentétes cselekmény esetén haladéktalanul lépjen fel.

A Magyar Köztársaság polgárainak és a polgárok szerveződéseinek joga van a gondolat, a vélemény és a szólás szabadságához. Jól tudjuk, e szabadságnak csak egy valami szabhat korlátot: a másik polgár szabadsága ? joga a félelem nélküli hétköznapokhoz, az emberi méltósághoz. Ezen egyértelmű határvonal éber védelmére kérem most Önt, illetve az ügyészség szakembereit. Erőfeszítéseiket megköszönöm, munkájukhoz erőt és egészséget kívánok, fejeződik be a levél, melyre eddig válasz sem érkezett.

Kovács után Takács lett a címzett

Nem csak a Magyar Gárda, de a Kurucinfó sem tetszik a kormányfőnek, ezért újabb levelet fogalmazott. Tisztelt Miniszter Úr! ? írta Gyurcsány az igazságügyi és rendészeti miniszternek. ? A Kurucinfó nevű internetes kiadvány kirekesztő szellemiségéről, gyalázkodó, antiszemita és uszító hangvételéről, a személyiségi jogok, illetve a köztársaság alapértékeinek lábbal tiprásáról vált hírhedté. Márpedig egy köztársaságnak joga van az önvédelemre, hiszen ha vékony is, de pontos határvonalnak kell lennie a között, ha valaki él a szabadságjogaival, vagy visszaél velük.

Egy ponton túl a politikai szabadságjogokkal való gyáva és cinikus takarózás sem fedheti el azt a tűrhetetlen ellentmondást, hogy éppen ez, a szabadságjogokkal való visszaélés gátolhat meg másokat abban, hogy gyakorolják a maguk alkotmányos és emberi jogait ? például a félelem nélküli élethez vagy az emberi méltósághoz való jogot. Ez pedig a védelem nélkül maradó polgárok és társadalmi csoportok elszigetelődéséhez, kirekesztődéséhez vezethet ? olyan tragédiához, amelynek megismétlődését egyetlen civilizált, szabad ország sem engedheti meg magának.

Éppen ezért minden hazafias demokratának, különösképpen nekünk, a köztársaság felelős vezetőinek jogi-politikai, de elsősorban is erkölcsi felelősségünk az, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel védjük a köztársaság és az alkotmány alapértékeit, védjük a kirekesztéstől államunk minden polgárát, illetve a gyűlölet-ideológiák fertőzésétől a közéletünket, a mindennapjainkat, a jövőnket.

Mindezért arra utasítom miniszter urat, hogy haladéktalanul vizsgálja meg, milyen ? korábban nem alkalmazott ? alkotmányos eszközök állnak a Magyar Köztársaság rendelkezésére ahhoz, hogy megvédje önmagát és polgárait a Kurucinfó gyűlöletkeltő gyakorlatával szemben. A vizsgálat terjedjen ki arra, hogy a hatályos magyar büntető jogszabályok, illetve a sajtótörvény rendelkezései megteremtik-e a Kurucinfóval szembeni arányos fellépés jogalapját, illetve kérem, vizsgálja meg, hogy a tartalmait külföldi szerver, vagy szerverek segítségével elérhetővé tevő portál ellen nemzetközi együttműködés, jogsegélyegyezmény vagy más jogi eszköz felhasználásával van-e mód a határozottabb fellépésre!

Arra kérem miniszter urat, hogy a Kurucinfóval szembeni jogi fellépés lehetőségeiről készült összesítést a lehető legrövidebb időn belül készítse el és jelentés formájában tárja a kabinet elé. A további lépések megtételéről a jelentés és a javaslatok megismerését, illetve megvitatását követően döntünk, fejeződik be a kormányfő levele. Mivel a legfőbb ügyésszel ellentétben miniszterét nem csak kérheti, de utasíthatja is, a válasz nem marad el.