ZETApress

Nekem nem kell olyan ember, aki a táppénzre gondol! Én is betegen dolgoztam! Rajtam volt a 24 órás vérnyomásmérő, mégis bejöttem, s ezt várom el a beosztottjaimtól is! ? mondta Anna egy állásinterjún, ahol telefonos munkára kerestek új hangokat.

Egy budai lakás picinyke helyiségébe 12-en zsúfolódtunk. Az újsághirdetés állandó délutáni 6 órás irodai munkára invitált. A megadott számon a következő munkanapra, délután négyre kaptunk időpontot egy MOM Park melletti kis utcába. Már negyedórával előbb ott voltunk, de 4 óra előtt be sem engedtek az épületbe. Addig a kapu előtt ácsorogtunk, s ismerkedtünk egymással.

Odabenn is több mint 10 percig üldögéltünk, mire a főnökasszony ? ahogy a minket beengedő és hellyel kínáló beosztottja emlegette ? előkerült. Elmondása szerint nagyon elfoglalt, s örüljünk, hogy a sok munkája közben egyáltalán időt szakít ránk. Amikor aztán megérkezett, nagyon sokat beszélt, s mindezt úgy tette, hogy akkor se tudjunk közbeszólni, ha már nagyon akarunk.

Kiderült, hogy szállodai férőhelyeket kellene értékesítenünk telefonon. A munkaidő hétköznapokon délután fél 2-től fél 8-ig tart. Óránként 50 percet kell dolgozni, s utána 10 perc cigarettaszünetet tarthatunk. Az első 15 napra 1800 forintot fizet naponta, a második 15 napra 3200-at, s mindig pénteken kapjuk meg a heti bért. Aki jól dolgozik, annak 15 napot sem kell várni a béremelésre, aki viszont rosszul, az lehet, hogy mind a 30 napra a napi 1800-at kapja.

Harminc nap után a jókkal határozatlan idejű munkaszerződést kötnek, a rosszakat viszont már lehet, hogy jóval előbb is elküldhetik. Olyan is előfordulhat, hogy valakivel még egy napot sem dolgoztatnak végig, de arra a néhány órára is megkapja időarányosan (300 Ft/óra) a bérét. A munkaszerződés az aktív dolgozóknál napi 6 órás munkavégzésre és 55 ezer forintos havibérre, míg a nyugdíjasoknál napi 4 órára és 35 ezer forintos havibérre szól, de mindenki napi 6 órát dolgozik 70 ezer forintos havi nettóért.

Sem fizetett ünnep, sem szabadság nem jár. Igaz, a fizetett ünnepeken nem kell bemenni, de a havibéreseknek a következő hónapban a fizetett ünnep miatti munkanapkiesést levonják a 70 ezerből. Ugyanez a helyzet a szabadságnál is. Évi egy hetet engedélyez a munkaadó, de erre az időre sem kap fizetést a dolgozó. Ekkor kérdeztem meg, mi lesz a betegállománnyal, érdemes-e táppénzes papírt hozni. Persze, mondta Anna, de akkor a betegállományt csak az 55 ezer forintos bejelentett összeg után fizetik, s egyébként is hogy merek én már most a betegállományra gondolni! Neki csak olyan ember kell, aki dolgozni akar, hiszen ő is ezt tette néhány évvel ezelőtt egy vérnyomásmérővel a karján.

Mivel nem akartam idő előtt távozni, így inkább nem mondtam el a többiek előtt, hogy a Holternek épp az a lényege, hogy 24 órán át a rendszeres napi életvitel közben méri és rögzíti viselője vérnyomását. Ezzel épp azért nem kell a kórházba befeküdni, sőt még betegállományba sem kell menni, mert épp azt vizsgálják vele, hogy az otthoni körülményeken túl a munkahelyen, a közlekedési eszközön, a szórakozóhelyen hogyan változik a páciens vérnyomása. Ezért kell mellette naplót vezetni, s benne órára/percre rögzíteni a történéseket, hogy össze lehessen vetni a műszer időket is tartalmazó adataival. Arról sem szóltam nekik, hogy húsz éves egészségügyi munkám során sok betegem panaszkodott lelketlen főnökeire, akik miatt tartós egészségromlást szenvedtek.

S most essen szó végre a munkáról is. Egy névvel-telefonszámmal ellátott listáról kell sorba felhívni az irodából embereket. Mindenkinek meg kell tanulni a bemutatkozó szöveget, s azt is ki kell hangsúlyozni, hogy üdülési jogot nem értékesítünk. Olyan határozottan és gyorsan ? szinte lehengerlően! ? kell beszélni, hogy a hívott fél ne is tudjon közbeszólni. Még azt sem szabad megvárnunk, hogy fogadja a köszönésünket! Tilos az Asszonyom megszólítás, de nem derült ki, hogy mit mondjunk helyette. Majd meg fogják tanulni, ha itt lesznek ? mondta Anna, s arra sem válaszolt a kérdezőnek, hogy Hévízen melyik szálloda férőhelyeit értékesítik. Lehet, hogy hirtelen ő sem tudta, csak szégyellte bevallani?

A főnökasszony öt éve dolgozik a cégnél, ő is telefonos ügyintézőként kezdte. Az általa vezetett irodában 10-12 embert számoltam, akik az asztaloknál telefonáltak. Férfiak-nők, idősek és fiatalok egyaránt ültek a székeken. Van még további két irodájuk is a környéken, de ott a tulajdonosok csak nőket engednek dolgozni. Mint mondta, pillanatnyilag csak nála van egy szabad hely, s az önéletrajzok alapján este 8-kor fogja behívni másnapra a szerencsés (vagy szerencsétlen?) kiválasztottat.

Csapják majd be maguk után az előszobaajtót! ? mondja Anna amikor elköszönünk, mert arra sem méltat, hogy kikísérjen odáig. Persze ez érthető is. Állandóan figyelnie kell a telefonálókat, nehogy halkuljon a hangjuk ha fáradnak, nehogy egy percig is lazsáljanak. A szállodai férőhelyeket értékesíteniük kell a tulaj egyre nagyobb nyereségére. A három iroda bizonyára kevés, létre kell hozni melléjük egy negyediket is!