ZETApress

hírportál

Statisztika az Akadémián

Tudományos hátország a statisztika magyarországi művelőinek. A hazai statisztika múltjáról, a szakma előtt álló feladatokról, illetve a városfejlődés, valamint az infláció statisztikájáról szóló elődadásokkal emlékezett tegnap az MTA 180. közgyűlésének részeként az Akadémia Statisztikai Bizottsága a testület megalakulásának százötvenedik évfordulójára.

A 2011-es népszámlálásra való felkészülés, illetve adatvédelmi kérdések ? két téma azok közül, amelyekkel az MTA idén százötven éves Statisztikai Bizottsága a közelmúltban foglalkozott. A testület szerepe és feladata az 1860-as megalakulás óta sokat változott, de ma is tudományos hátországot jelent a statisztika magyarországi művelőinek.

?a statisztikai bizottság feladatául tekintik alulírottak: gyűjteni, rendezni, megbírálni, s más államok adataival is egybevetve feldolgozni mindennemű statisztikai adatokat, melyek a magyar koronához tartozó országok közviszonyaira vonatkoznak; s az ekképp feldolgozott adatok füzetenként közrebocsátása által elkészíteni Magyarország lehetőleg hű statisztikája megírását? ? e szavakkal hívta életre másfél évszázaddal ezelőtt Csengery Antal közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagja az ugyancsak akadémiai tag Korizmics László mezőgazdásszal, agrárpolitikussal együtt 1860-ban az MTA Statisztikai Bizottságát.

A testület élére Gróf Dessewffy Emilt, a Magyar Tudományos Akadémia második elnökét választották, tollvivője és szerkesztője pedig az a Hunfalvy János lett, akit a Magyar Statisztikai Hivatal megalapítói között tartanak számon. A bizottmányban foglalt helyet Csengery Antal is, valamint olyan jeles politikusok, tudósok, mint Galgóczy Károly, Kautz Gyula, Konek Sándor, Lónyay Menyhért, Weninger Vincze.

Az MTA Statisztikai Bizottsága 1860. május 7-i megalakulása után nem sokkal munkához látott. Alig egy hónappal később már levélben kérte fel az állami és egyházi hatóságokat, az ipar- és kereskedelmi kamarákat, takarékpénztárakat, biztosító intézeteket, gazdasági, ipari és kereskedelmi egyesületeket, fő és középtanodákat arra, hogy a tevékenységükkel kapcsolatos hiteles adatokat küldje meg a számára.

Amikor 1867-ben a Földművelési, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium keretében, Keleti Károly vezetésével megalakult a Központi Statisztikai Hivatal, az akadémiai testület szerep megváltozott. Történelmi küldetését teljesítette, s azóta alapvetően tudományos háttérfeladatot lát el. A bizottság jelenleg az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályához tartozik.

Szóljon hozzá!