Folytatódott a tanácskozás
Beszámolók, Tudományetikai kódex és új Duna-kutató Intézet volt a téma az MTA munkaközgyűlésén. A Magyar Tudományos Akadémia 180. közgyűlése kedden az MTA munkájáról, gazdálkodásáról, valamint vagyoni helyzetéről szóló beszámolókat hallgatott meg és fogadott el.
Döntöttek a tagok arról is, hogy leghamarabb novemberben léphet hatályba a Tudományetikai kódex. A Közgyűlés a Hidrobiológiai Központ alapításához kapcsolódóan döntött a Duna-kutató Intézet létrehozásáról, valamint jóváhagyta az MTA-Q2 nevű projekt megvalósításának feltételeit ? tudatták sajtósaik.
Az akadémiai szabályzatok megújítását, a doktori cím követelményeinek egységesítését, valamint a magyarországi tudományos kutatások eredményeit közhitelesen bemutató adatbázis létrehozása érdekében tett lépéseket említette az elmúlt egy év legfontosabb eredményei között beszámolójában Pálinkás József, az Akadémia elnöke az MTA 180. közgyűlésének második napján. Pálinkás József az akadémiai igényesség dokumentumának nevezte az MTA doktori cím egységes követelményrendszerének kialakítását. ? Az elkészült, hiánypótló követelményrendszer még nem egységes és igényesség szempontjából sem egyenletes, de legalább megfogalmazza az eljáráshoz kapcsolódó minimum követelményeket ? hangsúlyozta az MTA elnöke.
Részletesen foglalkozott az MTA elnöke az Akadémia tavalyi költségvetésének végrehajtásával, vagyoni helyzetének alakulásával és jövő évi büdzséjének irányelveivel. Kiemelte, hogy az akadémiai ingatlanok állapota romlik, miközben az intézmények jogos, sokszor halaszthatatlan felújítási igénye jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló keretet. Az épületek, valamint a műszerek elavultsága és állapota már kihat a pályázati eredményességre is. A vagyonnal kapcsolatban kiemelte, hogy az Akadémia az érdekeltségébe tartozó cégek közül megválik a veszteséges társaságoktól, illetve azoktól, amelyekben kisebbségi tulajdonrésze van.
A Közgyűlés elé került az Akadémia jövő évi büdzséjének irányelveiről szóló beszámoló is. Az elnökség által elfogadásra javasolt dokumentum a személyi feltételek javítását, a kutatási infrastruktúra színvonalának a kritikus határ fölé emelését, a kutatóhálózat fejlesztését, felzárkóztatását az egyetemi kutatások támogatásához, valamint az Akadémia egyes kiemelt jelentőségű kereteinél a szinten tartás biztosítását nevezi meg fő irányelvekként. Elfogadták az akadémikusok az MTA vagyongazdálkodási irányelveit is. Ezek érintik az ingatlan használati szerződéseket, az ingatlanok kívüli tárgyi és egyéb eszközökre vonatkozó használati szerződéseket, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat, valamint az Akadémiához kötődő gazdasági társaságok bevételeit. Az előterjesztés a többi közt kimondja, hogy az Akadémia Roosevelt téri székháza és a csatlakozó Akadémiai Könyvtár épületrész nem idegeníthető el.
A Közgyűlés elfogadta a Tudományetikai kódexet, amely leghamarabb novembertől léphet hatályba, ha kiegészül egy eljárási szabályzattal. A dokumentum szerint az MTA felelősséget vállal a hazai tudományos kutatások erkölcsösségének és hitelének megőrzéséért. A kódex memoranduma kimondja, hogy a Tudományetikai Bizottság (TeB) fellebbezési fórum lehet a kutatóintézetek, felsőoktatási és más intézmények, szervezetek kutatásetikai bizottságaiban született döntések kifogásolásakor. A Tudományetikai kódex értelmében egy kutatóval szemben elvárható a tisztességes magatartás, a megbízhatóság, az objektivitás, a pártatlanság és függetlenség, a nyitottság, a gondosság, az elfogulatlanság, valamint felelősség az eljövendő tudományos nemzedékek iránt.
Határoztak az akadémikusok a Hidrobiológiai Központ alapításához kapcsolódóan egy Duna-kutató Intézet létrehozásáról is. Az intézet, amelynek székhelye Budapesten lesz, január 1-jén jön létre. Alapját a Magyar Duna-kutató Állomás adja, amely jelenleg az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet egyik osztálya. Az 52 éve elismerten működő Magyar Duna-kutató Állomás önálló intézetté alakítása azért is időszerű, mert az Európai Unió Duna Stratégiájának kidolgozásához az MTA elnöke az Akadémia együttműködését ajánlotta fel.
Jóváhagyta a Közgyűlés az MTA-Q2 nevű projekt megvalósításának feltételeit. A Q2-höz hasonló jelentőségű és mértékű beruházás az elmúlt 30 évben nem történt az Akadémián. Megvalósulásával több akadémiai kutatóintézet kap új otthont a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területén. A jelenlegi tervek szerint Lágymányosra költözik a Kémiai Kutatóközpont, a Pszichológiai Kutatóintézet, az Enzimológiai Intézet és a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet egy része. A tudományos problémák interdiszciplináris megoldásában a MTA-Q2 beruházás kiemelt jelentőséget kaphat, mivel megvalósulásával egy helyen állnak majd rendelkezésre a fizika, a kémia és a biológia eszközei és módszerei.
Délután tudományos tanácskozásokat tartottak az MTA Roosevelt téri székházában. A Tudományterületek határán című fórumon az interdiszciplinaritásról szóló előadások után vitafórumon cseréltek véleményt a résztvevők, a Nyugati Magyar Tudományos Tanács és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság ülésén pedig egyebek mellett nyugati magyar hagyatékokról hallgathattak előadást a külső tagok.
Az eseményen Pálinkás József, az MTA elnöke Arany János-díjakat és Arany János-érmeket adott át a határainkon túl élő magyar kutatóknak, a tudományos élet és a kultúrnemzeti egység megteremtéséért. Az elnök bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy a jövőben az Arany János-díjakat az Akadémiai Díjakhoz hasonlóan a Közgyűlés előtt vehessék át a kitüntetettek. További információk és részletes tudósítások az MTA weboldalán megtalálhatók.
