ZETApress

Hétfőtől ülésezik a Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlése. A hagyományoknak megfelelően az első nap ünnepi ülést tart az Akadémia legfőbb döntéshozó grémiuma a Széchenyi téri MTA Székházban.

Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődik május 2-án hétfőn 10 órakor az MTA 195. közgyűlése. Az ünnepi ülés napirendje szerint ezt követően a magyar származású, Izraelben élő, 2004-ben a kémiai Nobel-díjat elnyerő Avram Hershko tart előadást. A délelőtti programot díjátadó zárja. A tanácskozás nyilvános üléseit az MTA YouTube-csatornáján közvetítik.

Másnap választja meg az Akadémikusok Gyűlése az 1825-ben alapított tudós testület új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait 110, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül, akiket ezt követően bemutatnak az Akadémia 195. közgyűlésén is. Kik a jelöltek és milyen feltételekkel lehet valaki akadémikus, illetve hogyan választják őket? Az új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagokról az MTA weboldalán is részletes összeállítást közlünk.

Kik az akadémikusok?

Az akadémikusok a Magyar Tudományos Akadémia választott tagjai. Lehetnek levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagok. Az akadémikusokat a hazai tagok választják az Akadémia tagjai közé. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes létszáma pedig a 365 főt.

Az Akadémia Alapszabálya szerint levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.

Rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

Külső taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.

Tiszteleti taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.

Hogyan választják az akadémikusokat?

A választás háromévenként történik. Legutóbb 2019-ben választottak új akadémikusokat. A tagjelölést az Akadémia tudományos osztályai végzik. Tagjelöltekké azok válnak, akik elegendő számú ajánlást kaptak a hazai akadémikusoktól. Külső tagokra külső tagok is tehetnek ajánlást.

A jelöltséghez szükséges ajánlások számáról és az egy-egy tag által adható ajánlások számáról a tagajánlások előtt az Akadémikusválasztás Eljárási Szabályai rendelkeznek. A tudományos osztályok hazai akadémikusai titkos szavazással rangsorolják a tagjelölteket. Az erről a rangsorról döntő szavazást nem lehet megismételni, de ha két vagy több jelölt szavazatszáma azonos, az e jelöltek közötti rangsorról újra kell szavazni. A rangsorról döntő szavazás szabályait az osztályok ügyrendje tartalmazza. A közös akadémiai jelölőlistára azok a tagjelöltek kerülnek rá, akik az osztályokon a szavazatok több mint felét megszerezték.

Az osztályok által megszavazott jelöltlistákat az Elnökség közös jelöltlistává egyesíti, és a jelölthelyeket egyenlő számban elosztja a tudományos osztályok között, aminek során nem térhet el attól a sorrendtől, amelyet az osztályok megállapítottak. Az osztályok között egyenlően el nem osztható számú jelöltek sorrendjéről az Elnökség dönt az Akadémia általános érdekei alapján. Az általános érdekeket mint figyelembe vehető szempontokat a tagválasztás előtti évben az Akadémikusok Gyűlése határozza meg az akadémikusválasztási irányelvekkel összhangban. A szempontok között első helyen kell, hogy szerepeljen a női akadémikusok arányának javítása. Az Elnökség a jelöléseket az Akadémikusok Gyűlése elé terjeszti. Az Akadémikusok Gyűlése meghatározza és elfogadja az akadémikussá választás eljárási szabályait és lebonyolítja az akadémikusválasztást.