ZETApress

2006 óta van érvényben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény. 2006 és 2010 között, tehát négy év alatt mindössze 24 kiemelt beruházás zajlott az országban.

2010 óta egészen máig, vagyis valamivel több mint 10 év alatt ez a beruházási szám felkúszott háromezer fölé – kezdődik az a Nyílt levél, amelyet a kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó visszaélések hívtak életre. A STOP! Kiemelt Beruházások országos figyelemfelhívó kampányát a Civil Kollégium Alapítvány indította el a Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely munkatársainak koordinálásával, önkéntesek bevonásával. A kampány célja, hogy

felhívja a figyelmet az eredeti jogszabály többszöri, a jelenlegi kormányzat által végrehajtott változtatásának következményeire: a lakossági, az építészeti, városrendezési, környezet- és műemlékvédelmi szempontok, valamint az építésügyi szabályozás figyelmen kívül hagyására, ha azt az anyagi haszonszerzés vagy az erőfitogtatás úgy kívánja;

a törvényben érintettekkel – az építészekkel, műemlék- és környezetvédőkkel, önkormányzatokkal, a helyi lakókkal – közösen követelje a törvényes működés visszaállítását;

aktivizálja azokat a helyi lakosokat, közösségeket, civil- és szakmai szervezeteket, akik / amelyek életterében szintén kiemelt beruházások indultak el a megkérdezésük nélkül;

aktivizálja a politikai szereplőket, hogy vegyenek részt a törvényes működés helyreállításának érdekében indított közös munkában.

Föl-föltévedek a budai várba

A kampány első állomása volt a tegnap délután szervezett Föl-föltévedek a budai várba – Demonstráció a budai Vár beépítése ellen című esemény, amelyet a Huszonkettesek Építészcsoporttal közösen szervezett az akciócsoport.

– A Stop! Kiemelt Beruházások csoport kampánya azzal kezdődött, hogy a Rendszerszint aktivista csoport egy felhívást tett közzé, amelyen keresztül egy-egy kiemelt beruházás helyszínén sok érdeksérelemmel járó ügyeket kerestek. A felhívásban elhelyezett kérdőívet több mint hétszázan töltötték ki és több mint ötszázan léptek be a munkacsoportba. Ebbe a csoportba lépett be Roth János DLA és Csomay Zsófia építészek a budai Vár kiemelt beruházása kapcsán és ők hozták létre a Huszonkettesek Építészcsoportot, valamint írták meg petíciójukat – nyitotta az eseményt a kampány létrejöttéről szóló beszámolóval Horváth-Kertész Balázs, a CKA közösségszervezője a Korona Cukrászdában.

Az eseményen Molnos Attila építész felolvasta a 22 neves építész által október 29-én indított Közös a vár! – Tiltakozzunk a Budai Vár önkényes kisajátítása ellen! című – a pénteken 4475 aláírót számláló – petíciót, amit a Miniszterelnökségnek és a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt-nek címeztek.

Ezt követően Roth János DLA, Ybl-díjas építész hívta fel a figyelmet a Kiemelt Beruházások törvényi szabályozás visszásságaira: A kiemelt beruházások törvényi szabályozása a társadalmi igények jórészét hagyja figyelmen kívül hatalmi döntések megvalósítása érdekében. Ezek a döntések akár a beruházó anyagi, akár a hatalom ideológiai szándékait szolgálják, nem vesznek figyelembe elemi városrendezési és építési szabályokat, megkerülik az önkormányzati, tanácsadó testületi döntéseket és érdekvédelmi lehetőségeket. Minden más esetben ez törvénysértésnek minősülne a mi alkotói pályánkon. Az alkotói oldalon kizárják a tervpályázatok lehetőségeit és a direkt megbízások korrupt világát erősítik. Szakmai felelősséggel fordulunk a nyilvánosság felé, a felmerülő civil társadalmi és építészeti problémák megoldása érdekében. Szeretnénk kábult állapotukból felrázni a építész szervezeteinket is, kezdeményezzük az eltérő álláspontok közötti eddig elmaradt szakmai viták lefolytatását.

Kalmár László, Ybl-díjas építész szakmája becsületének védelmében emelt szót: Nem hagyhatjuk szó nélkül a történelemhamisító építkezéseket, ezt kívánja az építész szakma becsülete. Amit látunk, az a műemléki elvekkel szembemenő szakmaiatlan blöff. A brutális műemlékrombolás árán létrejövő épületek részben funkciótlan díszletek, részben a Vár működését ellehetetlenítő kormányzati irodaházak lesznek. Szükségtelenek, tervezetlenek, erkölcstelen és védhetetlen pénzégetést jelentenek, mely ellen minden józanul gondolkodó építésznek tiltakozni szükséges.

Csomay Zsófia DLA Ybl-díjas építész a Várban történő beruházás értelmét vitatta: Azért vagyunk ma itt, hogy világossá tegyük az emberek előtt, hogy ezek a pompázatos régimódi ruhába öltöztetett vasbeton házak nem azért épülnek, mert óhatatlanul szükség volna a városból felköltöztetni a három minisztériumot, vagy a József főhercegi palota díszletei mögé rejteni egy hatalmas irodaházat ?Hogy ennek mi a következménye, mi az oka, azért vagyunk itt, hogy megpróbáljuk elmagyarázni azoknak az embereknek, akiket ezek a szép látványtervek elbódítanak, illetve a múltba való visszaemlékezés elhomályosítja az igazságérzetüket, illetve a valós okokat és következményeket nem ismerik.

Vincze László DLA, egyetemi docens építész a hazai örökség-, illetve műemlékvédelem teljes felszámolásáról beszélt, valamint számon kérte, hogy a korábbi ígéretekkel szemben nem alakult olyan intézmény, ami a szakmaiságot felügyelné ezeknél a beruházásoknál. Később feltette a kérdést, hogy mi történik akkor, ha az építési előírások betartásának kötelezettségétől az egyik építészcsoport mentesül? – A Magyar Építész Kamara pontosan megfogalmazza az építészek etikai vonalmértékét: hogyan viselkedjen, hogyan gyakorolja szakmáját, milyen rendeleteknek megfelelően kell alkotnia és a versenyetikát is figyelembe kell venni. Ha egy-egy csoport ettől mentesül, annak az eredménye, hogy a szakmán belül végeláthatatlan viták indulnak el. Kibogozhatatlanná válik, hogy morálisan, etikailag ki vonható felelősségre, majd oda jutunk, hogy senki, hiszen a kiemelt beruházások törvény alapján mentesülnek minden felelősség alól. Az Építész Kamara álljon a sarkára és követelje, hogy legyenek egységesítve a rendeletek.

Kiemelt Beruházások törvény avagy a betonbiztos teljhatalom

Bodnár Zsuzsa civil aktivista magát a Kiemelt Beruházások történetét ismertette: A Kiemelt Beruházások törvény lényege, hogy rendkívül gyorsan kell lefolytatni az engedélyezéseket, ami ellehetetleníti azokat a szakmai szempontokat, amiket az érintettek szeretnének érvényesíteni a beruházások esetében.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a Kiemelt Beruházások törvény megszüntetése mellett érvelt: Környezetvédelmi szempontból két jogszabályt is súlyosan sért a KB-törvény: környezetvédelmi ügyekben biztosítani kell a társadalmi részvételt, az információhoz jutást és az igazságszolgáltatáshoz való jutást, valamint a környezetvédelem jogszabályokat biztosító szintjét nem szabad csökkenteni.

V. Naszályi Márta, Budapest I. kerületének polgármestere Miről szól az önkormányzatiság? – kérdéssel indítva világított rá a KB-törvény visszásságaira: Mi, akik itt élünk, mi tudjuk, mi a jó nekünk. Azért választunk önkormányzatot önmagunk kormányzására, hogy döntéseket hozzon a minket érintő kérdésekről. Tehát amikor a kiemelt beruházásokról beszélünk, akkor látnunk kell, hogy az az önkormányzati rendeleteket, építési szabályzatokat írják felül. A kiemelt kormányberuházás intézménye azért született, hogy segítsen nem figyelembe venni az önkormányzati rendeleteket és szabályozásokat, vagyis arról van szó, hogy az, ami itt helyben van, ami az itt lakóknak az érdeke, az nem fontos. Ez az önkormányzatiság sárba tiprása. A kormányberuházások titkosítása azt is jelenti, hogy ide alánk akár atomtemetőt is létesíthetnének és még csak nem is tudnánk róla.

Lővei Pál művészettörténész a műemlékvédelem ellehetetlenüléséről beszélt: A Kiemelt Beruházások egyik célpontja egyértelműen a műemlék. Nagyon sok műemlék épületet vontak ki az eljárásjog alól alól ezzel a törvénnyel. Annak ellenére, hogy intézményi, állami műemlékvédelem már nincs Magyarországon, jogszabályok még vannak, mert nemzetközi, világörökség egyezmény szempontjából ezek szükségesek.

Mit kezdhetünk a Kiemelt Beruházásokkal?

Az Akciócsoport a Stop! Kiemelt Beruházások kampány során 2022 tavaszáig akciókat szervez egyebek mellett a Gödön, Budapesten, a Népfürdő utcában, Balatonaligán és a Fertő-tónál folyamatban lévő beruházások ellen.

Céljainkat Bodnár Zsuzsa ismertette: Feladat, hogy a kampány során összegyűjtsük a szakmai véleményeket, összegezzük azokat, civil közösségeket vonjunk be, jogsértések tárjunk fel, demonstrációkat szervezzünk, tevékenységi javaslatcsomagokat állítsunk össze. Példák a már folyamatban lévő ügyekre:

Bodnár Zsuzsa, Göd-ÉRT Egyesület: A gödi akkumulátorgyár építése ellen lépnek fel. Házaik mellett több tízezer tonnányi veszélyes robbanóanyagot tárolnak. Zaj- és levegőszennyezésben élnek. Különleges gazdasági övezetté tették a helyszínt.

Badzsó Angéla alapító, Nagy Tavak Koalíció, Összefogás a Balatonért: Balatoni, tatai, velencei és fertő-tavi civilek, szervezetek összefogása, környezet- és természetvédelmi szempontból értékelik a vízparti beruházásokat.

Bukovszki András, Aligai Fürdőegyesület: Egy maroknyi civil Aliga partjáért küzd immár 30 éve. Tevékenységükkel már sikert is elkönyvelhetnek: 2021 márciusában a kormányzat visszavonta a balatonaligai épületszörnyként elhíresült hétszintes, vízparti társasház építési engedélyét.