ZETApress

hírportál

Ingatlanpiaci skála

Hatalmas a differencia a hazai ingatlanpiacon is. Még mindig nagy a különbség Magyarország ingatlanpiaci árainak skáláján, főleg ha annak a két végpontját nézzük meg. A tavalyi évben a koronavírus-járvány az ingatlanpiacra is rányomta bélyegét, ennek ellenére mégsem jelenthetjük ki, hogy közeledtek volna egymáshoz az átlagárak.

Korábban már bemutattuk, hogy mennyiért lehetett tavaly ingatlant vásárolni Magyarország öt legnépesebb településen. Ebben a cikkünkben pedig a tavalyi év végén uralkodó ingatlanárak alapján határoztuk meg a három legdrágább és a három legolcsóbb megyeszékhelyet. Ehhez az Ingatlannet.hu statisztikai adatbázisát vettük alapul, ahol kifejezetten csak a kínálati árakra fókuszáltuk.

Mutatjuk a három legdrágább megyeszékhelyet

Mivel a családi házak, valamint a téglalakások tekintetében nem ugyanaz a sorrend figyelhető meg, így külön-külön vizsgáltuk meg ezt a két ingatlantípust. Ha a családi házakra fókuszálunk, jól láthatjuk, hogy a megyeszékhelyek év végi átlagos négyzetméter-árai alapján a főváros a legdrágább. A Budapesten eladó házak kínálati átlagára ekkor 562 ezer Ft/m2-re volt tehető. A 2. helyen Veszprém végzett a maga 430 ezer Ft/m2-es átlagárával, mögötte pedig nem sokkal, lemaradva Székesfehérvár végzett, a 374 ezer forintos m2-árral.

Az Ingatlannet.hu adataiból az is kiderült, hogy a téglalakások tekintetében valamivel másabb volt a helyzet. Ennek ellenére – a házakhoz hasonlóan – a téglalakások esetében is Budapest év végi átlagárai voltak a legmagasabbak a megyeszékhelyek között. A fővárosban eladásra kínált lakások átlagos m2-ára 830 ezer forint volt. A dobogó 2. helyével Székesfehérvár büszkélkedhet, ott ugyanis 578 ezer, 3. helyen pedig Győr végzett, ahol 524 ezer forintot kértek a lakások m2-éért. Mindez azt jelenti, hogy a lakások átlagos m2-áraival számolva a fővárosban 45 millió forintért 54, Székesfehérváron 77, Győrben pedig 85 m2-es téglalakás vásárolható.

Ezek az olcsóbb megyeszékhelyek

Vizsgálatunkban a megyeszékhelyek családi házai között a legolcsóbb helyen Salgótarján áll, 131 ezer Ft/m2-es év végi átlagárával. A 2. helyen Békéscsabát találjuk, ahol Salgótarjánhoz képest m2-enként 40 ezer forinttal magasabb árak jellemezték a családi házakat a 2020-as év végén. A vizsgált időszak 3. legolcsóbb megyeszékhelye pedig Kaposvár lett 205 ezer Ft/m2-rel.

A téglalakások tekintetében a legolcsóbb megyeszékhely szintén Salgótarján, a maga 165 ezer Ft/m2-es átlagárával. A téglalakások átlagos m2-árai alapján ugyancsak olcsónak számított Békéscsaba és Kaposvár is. Békéscsaba téglalakásai átlagosan 248 ezer forintba, míg Kaposváron 320 ezer forintba kerültek m2-enként. Így a téglalakások tekintetében a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagárat kínáló megyeszékhelyek m2-enként körülbelül 660 ezer forintos különbséggel állnak egymással szemben.

Az otthonteremtési kedvezmények segítik a kereslet fennmaradását

Az MNB lakáspiaci jelentéséből megtudhatjuk, hogy a meglévő támogatási konstrukciók, a CSOK és a lakossági hitelállomány 11%-át kitevő babaváró hitelek a járvány alatt is jelentősen hozzájárulnak a lakáspiaci kereslet fenntartásához. Sőt a Kormány által bejelentett, 2021. január elsejétől induló új otthonteremtési kedvezmények év elejétől további támaszt is adhatnak a lakáspiaci keresletnek.

Szóljon hozzá!