ZETApress

hírportál

Álláskeresés

Amikor jelentkezünk egy állásra, próbálunk jó benyomást kelteni, és a pozitív tulajdonságainkat, erősségeinket megosztani. Ez teljesen természetes, viszont nem árt, ha odafigyelünk arra is, hogy ez a kép mennyire van összhangban a valósággal – tanácsolja a Rackhost.hu.

Mit osszunk meg magunkról? A jelentkezés során mi alapján ismernek meg minket? – teszi fel a kérdést Sebők Beatrix marketing menedzser. Képforrás: Pixabay.

Önéletrajz

Állásra történő jelentkezés a legtöbb esetben egy önéletrajz és motivációs levél elküldésével kezdődik. Számos mintát és tippet találhatunk az interneten arra vonatkozóan, hogy milyen egy jó önéletrajz, mit kell, hogy tartalmazzon, milyen stílusban írjuk, de akár le is tölthetünk egy sablont, amit csak személyre szabunk és már kész is. Ez hatalmas segítség, viszont pont ebből kifolyólag az önéletrajzok többsége nagyon hasonlít egymásra. Persze a személyes adatok és a tapasztalat más és más, de a képességekhez, pozitív tulajdonságokhoz általában ugyanazt a néhány jelzőt írják a jelentkezők. Egyrészt egy ilyen kötött formájú dokumentumban nehéz megmutatnunk, hogy milyenek is vagyunk valójában, másrészt a HR munkatársaknak is nehéz dolguk van, ha ennyi információ alapján szeretnék eldönteni, hogy kiből lehet tökéletes munkatárs.

Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a saját weboldalak, melyeket tulajdonképpen online önéletrajzként és motivációs levélként is használnak, hiszen itt sokkal kreatívabban tudnak bemutatkozni az álláskeresők, vagy vállalkozók. Több lehetőségük van megmutatni a személyiségüket és korábbi munkáikat egyaránt. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen jelentkezéssel ki lehet tűnni a hasonló minta alapján megírt önéletrajzok sokaságából.

Email

A jelentkezésünket legtöbb esetben emailben kell elküldeni egy rövid kísérő szöveggel és ehhez csatolni a szükséges mellékleteket, mint az önéletrajz, motivációs levél vagy egyéb dokumentumok. Nem árt, ha egy megfelelő, azaz a nevünket – és nem becenevet vagy egyebeket! – tartalmazó emailcímről küldjük a jelentkezést, valamint az email szövegében 1-2 mondatban kifejtjük, hogy pontosan melyik állásra jelentkezünk és hol láttuk meghirdetve, mindezt persze udvariasan és helyesírási hibáktól mentesen. Továbbá a csatolandó dokumentumokat is nevezzük át!

Amennyiben ezzel megvagyunk, általában úgy gondoljuk, hogy mi mindent megtettünk, várhatjuk is a választ. Azonban a HR munkatársaknak is szükségük van további információkra a jelöltekről, éppen ezért sok esetben más platformokon is utánanéznek a jelentkezőknek.

Közösségi média

A közösségi média oldalak a legmegfelelőbbek erre a célra, hiszen az ott fellelhető információk alapján általában egész részletes képet kaphatunk az emberekről. Ezt figyelembe véve nem árt tudatosan kezelni a Facebook vagy Instagram fiókjainkat és ilyen szempontból is átgondolni, hogy mit osztunk meg. Sőt nem csak a saját feltöltésekre kell nagy hangsúlyt fektetni, hanem a hozzászólásainkra is. Természetesen nem arra kell gondolni, hogy csak szakmai anyagokat oszthatunk meg, de például míg egy családi fotó, képek a hobbinkról vagy a kis-kedvenc megosztása még kifejezetten jó benyomást is kelthet, addig az átbulizott éjszakák utáni fényképek vagy politikai, trágár hozzászólások mások bejegyzései alatt azt is eredményezhetik, hogy nem hívnak be állásinterjúra még akkor sem, ha az önéletrajzunk alapján mi lettünk volna a tökéletes jelöltek.

Ezeket érdemes észben tartani és tudatában lenni annak, hogy ami felkerült az internetre, az ott is marad. Bármennyire is függetlenítjük a magánéletünket a munkánktól, egy állásra való jelentkezés kapcsán ez kevésbé kivitelezhető, ha aktívan jelen vagyunk a közösségi média oldalakon.

Szóljon hozzá!