ZETApress

Mától lehet jogegységi panaszt benyújtani a Kúriához, ha a peres fél szerint legfőbb bírói fórum joggyakorlatától eltérő döntés született az ügyében – mondta a Kúria elnöke délelőtt a Markó utcai Díszteremben.

Dr. Darák Péter a legfőbb bírói fórum félév-értékelő sajtótájékoztatóján elmondta: a 2012. január 1-je óta hozott kúriai döntésekkel szemben lehet benyújtani a panaszokat, amelyeket kilenctagú panasztanács bírál el. A testületben minden kollégium képviselteti magát. Hozzátette: jelenleg minden kérdésben a tanácsnak kell döntenie, ezért indokolt lehet a tanácselnöki jogkör megteremtése, hogy ő a testület összehívása nélkül hozhasson adminisztratív, eljárási döntéseket. A jogalkotónak rendeznie kell azt is, hogy miként kell megítélni a költségmentességet a panaszügyekben.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Darák doktor elmondta: a veszélyhelyzetben szerzett tapasztalatok alapján a Kúria kezdeményezi, hogy polgári és közigazgatási ügyekben csökkenjen a nyilvános tárgyalások száma, így csökkentve a fertőződés veszélyét. A javaslat szerint polgári ügyekben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet az iratok vizsgálata alapján, fő-szabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el, ez alól kivételt jelentene, ha a tanács indokoltnak tartja a felek meghallgatását. A veszélyhelyzet idején a felek nagy része nem kifogásolta, hogy tárgyaláson kívül született ügyében ítélet – tette hozzá a Kúria vezetője. Közigazgatási ügyekben azt javasolják, hogy a Kúria akkor tartson tárgyalást, ha valamelyik fél kéri, és a tanács indokoltnak tartja a nyilvánosságot.

A győri gyermekgyilkossággal kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a Kúria még az év elején javasolta a jogszabályok módosítását, többek között a hatékonyabb kommunikációt a kapcsolattartási ügyekben eljáró bíróságok és a gyámhivatal között, és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének szigorítását. A megszületett törvényjavaslatok tükrözik a Kúria javaslatait – jelezte.

A börtön-kártérítésekről megjegyezte, hogy a veszélyhelyzet segített, hogy lehiggadjanak az álláspontok a kérdésben. Kiemelte: a jogalkotó nem vonja kétségbe, hogy a jogsérelmet elégtételnek kell követnie, de az áldozatok igényérvényesítését akarja előtérbe helyezni. A gyöngyöspatai iskolaüggyel kapcsolatban elmondta: a bírói gyakorlat feladata lesz annak kialakítása, hogyan illeszthető be az oktatási szolgáltatás és képzés az általános szankciórendszer körébe, például milyen részletesen kell meghatározni, továbbá hogyan kényszeríthető ki, hajtható végre.

Dr. Kónya István, a legfőbb bírói fórum leköszönő elnökhelyettese a mai sajtótájékoztatón közölte: a Kúria megállapítása szerint nem sérült a barátnőjét lúggal leöntő orvos fellebbezéshez való joga. Befejezték az Alkotmánybíróság által előírt felülvizsgálatot és megállapították, hogy a bíróság alkalmazta átmeneti rendelkezés nem üresítette ki a vádlott II. fokú fellebbezésének valós jogi tartalmát.

Az Ab februárban döntött arról, hogy alkotmányellenes a büntetőeljárási törvény egyik átmeneti rendelkezése, amelyet a Kúria harmadfokú eljárásában alkalmazott. Ugyanis a bírósági eljárás alatt megváltozott szabályok kizárták az indítványozó által már benyújtott, az előző törvény által megengedett másodfellebbezés – a másodfokú döntés elleni rendes jogorvoslat – elbírálását a konkrét ügyben. Ezért az Ab megsemmisítette a támadott rendelkezést, és elrendelte a jogerős bírói döntéssel lezárt eljárás felülvizsgálatát.

Az Ab nem foglalt állást a bírói döntés érdemi részéről. Kónya doktor hangsúlyozta: döntésében az Ab egy törvényi rendelkezés és nem bírósági határozat alkotmányellenességét mondta ki. Nem határozott tehát arról, hogy az alapügyben a rendes bíróságok által hozott bármely határozatot hatályon kívül kellene helyezni, vagy meg kellene semmisíteni.

A Kúriának választ kellett adnia arra, hogy az átmeneti szabály mellőzése eltérő érdemi döntést eredményezett volna, vagy sem, és arra jutott, nem hozott változást a döntésben az átmeneti szabály mellőzése. A volt barátnője altestét lúggal leöntő orvos büntetőügyében 2018 nyarán hirdetett jogerős harmadfokú ítéletet a Kúria: az orvost 11 év szabadságvesztésre ítélte és végleg eltiltotta orvosi hivatásától.

Az eljárás adatai szerint az akkor kórházigazgatóként dolgozó férfi 2013. március 12-én reggel az arcát eltakaró biciklis sisakban volt szeretőjének lakására ment. Megkötözte a nőt, altatót, nyugtatót adott be neki, majd levetkőztette és a fürdőkádban maró anyagot öntött az altestére. A lúg másod- és harmadfokú égési sérüléseket, életveszélyt okozott, a sérülések több korrekciós műtét után is maradandóak.

A megvádolt orvos mindvégig tagadta bűnösségét, a sértett pedig nem tudta egyértelműen azonosítani a támadóját. I. fokon a Fővárosi Törvényszék 2016-ban maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt a vádlottat négy év börtönre ítélte és öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától. II. fokon a Fővárosi Ítélőtábla életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, akit kilenc év szabadságvesztésre ítélt és végleg eltiltott foglalkozása gyakorlásától.

A Kúria 2017-ben a bizonyítás hiányosságai miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új eljárásra utasította a táblát, amely 2018 februárjában újból 9 évre ítélte a vádlottat. Mivel ekkor az elsőfokú ítélethez képest újonnan felmerült bűncselekmények, például magánlaksértés és a személyi szabadság megsértése miatt is bűnösnek mondták ki az orvost, ismét lehetőség nyílt fellebbezésre – ez volt a másodfellebbezés -, így harmadfokon újból a Kúriára kerülhetett az ügy.

A Kúria az általa harmadfokon jogerősen kiszabott 11 év szabadságvesztéssel kapcsolatban 2018 nyarán szóbeli indoklásában rámutatott: a megállapított cselekményekért kettőtől 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Súlyosító körülmény egyebek mellett, hogy a testi sértést előre kitervelten, aljas indokból, az áldozatnak feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozva, orvosi esküjét megszegve, orvosi tudását felhasználva követte el a vádlott, akinek személye nagy veszélyt jelent a társadalomra. A Kúria külön kiemelte, hogy örökre eltiltja orvosi hivatásától azt, aki azzal ilyen aljas módon visszaélt. Az elítélt orvos jelenleg jogerős szabadságvesztés büntetését tölti.

Böszörményiné dr. Kovács Katalin polgári területért mától felelős elnökhelyettes a gyöngyöspatai ügyről azt mondta, a Kúria nem vizsgálhatta többek között az elévülést, hogy megsértették-e a felperesek személyiségi jogait, az alperesek egyetemlegességét és a nem vagyoni kártérítés összegét befolyásoló egyes kérdéseket sem. Az eljárási szabályok miatt a Kúria csak a nem vagyoni kártérítés teljesítésének módját és összegszerűségét vizsgálhatta. Döntésében a bíróság kifejtette, hogy sem a jogszabály, sem az indoklása, sem a több évtizedes bírói gyakorlat nem teszi lehetővé természetbeni kártérítés alkalmazását nem vagyoni kártérítéseknél – emelte ki.

Egy hepatitiszoltás beadása miatt indult ügyben a Kúria úgy döntött, hogy a közegészségügy és járványok elleni védekezéshez szükséges közérdek előnyt élvez a testi integritáshoz fűződő joghoz képest, vagyis a sértettnek tűrnie kell a kötelező oltás beadását – ismertette Kovács doktornő.

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin, a Polgári kollégium szóvivője a félév érdekesebb devizahiteles ügyei közül kiemelte: a Kúria úgy találta, ha a pénzügyi lízingszerződés csak annyit tartalmaz, hogy az árfolyam-kockázatot az ügyfél viseli, az nem tekinthető érthető és világos tájékoztatásnak.

Dr. Kalas Tibor, a Közigazgatási kollégium vezetője elmondta, április óta I. fokon nyolc törvényszék jár el a közigazgatási perekben, II. fokon pedig a Kúria, ezért öt ítélkező tanácsot is létre kellett hozniuk. Gyülekezési ügyekben és valamennyi választási ügyben elsőfokú és kizárólagos fórumként jár el a Kúria – emlékeztetett Kalas doktor.

Dr. Tánczos Rita, a Munkaügyi részkollégium vezetője elmondta, áprilistól munkaügyekben I. fokon a törvényszékek járnak el, II. fokon pedig az ítélőtáblák. Vizsgálják az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazását és a bíróságok ezekhez kapcsolódó döntéseit. Az elmúlt félévben vizsgálniuk kellett a heti pihenőnap és a heti pihenőidő tartalmának különbségét, a pihenőnap helyetti pihenőidő alkalmazása ugyanis lényegesen lerövidíti a munkavállaló pihenését.

Dr. Székely Ákos, a Büntető kollégium irányításához kapcsolódó egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott tanácselnök elmondta: az év elején megvizsgálták, milyen ítéleteket hoznak az egyes bíróságok a súlyos testi sértés, valamint a lopás miatt indult ügyekben. Megállapították, hogy egyik bűncselekmény esetében sem mutatható ki országrészenként szignifikáns eltérés a büntetéskiszabásban, és jellemzően a középmérték körül alakulnak a büntetések.

Dr. Suba Ildikó főtitkár-helyettes elmondta, hogy az I. félévben 10%-kal kevesebb ügy érkezett a Kúriára, mint 2019 I. félévében, ugyanakkor csaknem ugyanannyi ügyet fejeztek be, mint a tavalyi hasonló időszakban.

Dr. Sperka Kálmán főtitkár-helyettes a jogegységi panaszra visszatérve kiemelte, hogy a panasz benyújtására a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc nap áll rendelkezésre, és kötelező a jogi képviselet.

Dr. Höltzl Lipót, a Kúria új intézményi stratégiájának megalkotásáért felelős munkacsoport vezetője arról beszélt, hogy az új stratégia átdolgozását a jogegységi panasz bevezetése és a közigazgatási ügyek számának várható növekedése indokolta.