ZETApress

hírportál

Tanulás otthonról

Így teljesít a tantermen kívüli oktatás: Az első 4 nap sava-borsa az oktatási szakembertől. 16-a hétfő óta zárva vannak az iskolák. A tanároknak, a diákoknak és a szülőknek rekordidő alatt kellett alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Az első 4 nap tapasztalatait foglalja össze Koren Balázs tanár, a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője.

1. Az iskolák és a tanárok gyorsan reagáltak, a gyerekeknél kimaradt egy momentum

Az első, kezdeti ijedtség után egészen gyorsan – még a hétvégén – felocsúdtak a pedagógusok. A villámgyors átállás miatt az első lépés a legtöbbek számára az volt – sőt, ez a hét sok helyen teljesen erről szól -, hogy felmérjék, egyáltalán milyen eszközökkel és internetkapcsolattal rendelkeznek otthon a gyerekek, illetve családok, mi legyen a platform és a formátum, ahogyan fenntarthatóan működhet a távoktatás.

A legtöbb helyen hétvégén kísérleteztek, hétfőn összegyűlt a tantestület és villámgyorsan megkezdték az új működés környezetének kidolgozását, egységesítését. Azokban az iskolákban ez nagyobb nehézség volt, ahol nulláról kellett kialakítani a rendszert; azokban viszont, ahol már korábban is használtak digitális felületeket és online eszközöket – mint például a több mint 30 HiperSuliban -, ott szinte rutinszerűen folytatódhatott a tanítás – mutat rá Koren Balázs, aki szerint a legnagyobb gond, hogy nem volt felkészülési idő és a gyerekeket nem lehetett megfelelően tájékoztatni tanári, iskolai oldalról.

2. A kapcsolattartás mint új feladat

Az oktatás eddig a sulikban 3 részből állt: új ismeret átadása, gyakoroltatás és számonkérés. Ebben a rendkívüli helyzetben új elemként jelenik meg a kapcsolattartás, ami iskolai keretek között természetes volt, most azonban új eszközöket kell találni és kialakítani. – Ez a hét arról szól, hogy mindenki megtalálja a jól használható online eszközt és azt működtesse az osztályokban. Az elmúlt 4 napban sokan még csak arra találtak megoldást, hogy hogyan tartsák a kapcsolatot a diákokkal, az oktatás másik 3 részére sokan továbbra is a saját analóg eszközeiket igyekeznek használni. A digitális oktatás sikere azon is múlhat a következő hetekben, hónapokban, hogy mennyire tudunk rugalmasan váltani és jól élni az új helyzet adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a szakember.

3. Órarend vagy szabadság

A 45 perces tanórák kerete az elmúlt 4 napban teljesen kinyílt a gyerekek és a tanárok szempontjából, így elveszni látszanak az időbeli korlátok. – Ez még szintén kialakulóban van, mi azt tapasztaljuk, hogy az órarendet és a 45 perces órákat kevesebben igyekeznek szigorúan tartani, talán ebben a helyzetben nem is lehet. Most nincsenek ilyen korlátok, ha a diák motivált, messze több időt lehet egy-egy tananyagra szánni, nem korlátozódik a tanulás a tankönyvi ismeretekre – állapítja meg Koren Balázs.

4. A struccpolitika: osztályozni, de hogyan?

Az egyetlen téma, amivel kapcsolatban szinte mindenki homokba dugja a fejét, az osztályzás kérdése. – Erre ennyi idő után még nem lehet épkézláb választ adni, hiszen nincs olyan kontroll, mint az osztályteremben. Ami az eddigi oktatásban motivációs faktor volt – azaz, ha nem tanulsz, rossz jegyet kapsz -, az most nem állja meg olyan erővel a helyét, mint az iskolai környezetben – mutat rá Koren Balázs, aki szerint ez a mostani helyzet egyik legnagyobb kérdése.

5. Szakmai segítségnyújtás mindenek felett

Ahogy Koren Balázs a több mint 300 hipersulis pedagógus visszajelzéséből látja, segítséget szinte alig kértek az átálláshoz, viszont többen proaktívan is jelezték, hogy bárkinek szívesen adnak tanácsot, megosztják a tapasztalataikat. A hétfői 80 fős online tanáriértekezleten egy kérésre 10 felajánlás érkezett, és a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy habár ez óriási szakmai kihívás, a megvalósítás egyáltalán nem lehetetlen.

A múlt pénteki iskolabezárási bejelentést követően a, a HiperSuli tanári közösség azonnal aktivizálta magát, és másnap már készen volt a közösen szerkesztett online ajánlási dokumentum. Itt született meg egy szülőknek és pedagógusoknak szóló javaslatcsomag. Az anyag idekattintva érhető el és szinte azonnal be is került az Oktatási Hivatal ajánlott tartalom listájára is. A dokumentum feltöltését követően a weboldalon 2000 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak, és az oldalra folyamatosan kerülnek fel az újabb, pedagógusoknak és szülőknek szólójavaslatok, szakmai cikkek.

A Telenor Magyarország

A Pannon GSM néven alapított Telenor Magyarország 1994. március 27-én Magyarországon elsőként indított kereskedelmi GSM-szolgáltatást. A jelenleg 75%-ban a cseh PPF Csoport, és 25%-ban az Antenna Hungária tulajdonában álló cég a hazai piac egyik vezető mobil-távközlési vállalataként több mint 1100 munkavállalót foglalkoztat. 3,1 millió előfizetőt lát el hatékony, megfizethető és könnyen használható hang- és adatátviteli megoldásokkal, digitálisan elérhető tartalmakkal, üzleti megoldásokkal és értéknövelt szolgáltatásokkal. A hazai lakosság 99,5%-a számára elérhető Hipernet hálózatának folyamatos fejlesztésével, innovatív megoldásaival a hazai piac hosszú távú befektetője – tudatta Bíró Bori, Vállalati Kommunikáció.

A Telenor évek óta elkötelezett az átlátható vállalati működés és az etikus magatartás iránt. A rendelkezésére álló mobiltechnológiák és szaktudása révén a HiperSuli oktatási programban segíti a digitális oktatási módszertanok és a biztonságos internetezési ismeretek terjedését. Nagy hangsúlyt fektet a magas szintű ügyfél-kiszolgálásra, ezért folyamatosan fejleszti ügyfél-szolgálati csatornáit, amelynek eredményeként a Telenor 2019-ben a személyes, az elektronikus, valamint a telefonos ügyfél-kiszolgálás kategóriában is díjat nyert a Client 1st – Kiválóság az Ügyfél-kiszolgálásban versenyen.

Szóljon hozzá!