ZETApress

Orbán Viktor tegnap este Facebook-oldalán bejelentette, hogy március 16-án hétfőtől az általános- és középiskolákban új oktatási munkarend lép életbe, amit tantermen kívüli digitális munkarendnek hívnak. Ez új módszertanokat is igényel, az ajánlásokat az oktatási államtitkár a jövő héten teszi közzé.

Ezután a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket, az igazgatóknak viszont be kell menniük az iskolába, és a tanároknak is folytatniuk kell a tanítást digitális eszközökkel, aki tudja otthonról, aki nem, az az iskola eszközeivel, akár az iskolából is. A tanulók így tudnak tanulni, a tanárok tudnak tanítani, és jó eséllyel a szokott rendben meg lehet majd tartani az érettségi vizsgákat – mondta kormányfő hozzátéve, lehet hogy az új rendszer döcögni fog, de még mindig jobb, mintha be kellene szüntetni az oktatást!

Mit tehet a munkavállaló, ha a gyermeke iskolája bezár?

Mivel a köznevelési intézmények zárva tartását elrendelték, sok munkavállaló fog a munkáltatójához fordulni, hogy biztosítson neki lehetőséget gyermeke felügyeletére. A munkavállalók – a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve figyelembevételével – ezt akkor kérhetik, ha gyermeküket az intézményi bezárás érinti, a saját háztartásukban nevelt gyermek 18 éven aluli, és a kérelmező munkavállalón kívül a saját háztartásban nincsen olyan más cselekvőképes személy, aki a gyermek felügyeletét ellátja. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőinek összefoglalója arról, milyen lehetőségei vannak a szülőknek iskolabezárás esetén.

Mit tehet ilyenkor a munkáltató?

A Munka törvénykönyve szerint van lehetőség arra, hogy a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól abban a rendkívüli esetben, amennyiben különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt távol kell maradnia a munkahelyétől. A távollét okáról köteles a munkavállaló haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, megjelölve annak várható tartamát is. Ez azonban csak egy rövid távú megoldás lehet, hiszen ebben az esetben a távollét tartamára a munkavállaló nem jogosult díjazásra.

A munkajogi szabályok egyéb lehetőségeket is biztosítanak a távollétre

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői felhívják a figyelmet egy másik lehetőségre is: a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat az éves szabadság terhére szabadság kiadásáról. A kivett szabadnapokra a munkavállaló távolléti díjat kap. Ugyancsak megállapodhatnak rendkívüli fizetés nélküli szabadságról, azonban erre az időtartamra a munkavállaló munkabérre sem jogosult és társadalombiztosítási (tb) szempontból is ellátatlan marad. Köthetnek a felek olyan megállapodást is, hogy a munkavállaló a rendkívüli helyzetre tekintettel mentesül a munkavégzés alól. Ekkor azonban a feleknek célszerű megállapodni a díjazásról, mivel a jogszabály nem teszi kötelezővé díjazás megfizetését. Mivel nem történik munkavégzés, ezért a megállapodott díjazás lehet alacsonyabb mint a törvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum.

Cafeteria terhére fizetett szabadnapok vásárlása

Ha a munkáltató cafeteria rendszert tart fenn, úgy akár arra is van lehetőség, hogy az éves cafeteria terhére a munkavállaló rendkívüli fizetett szabadnapokat vásároljon. Ebben az esetben a felek meghatározzák, hogy mennyi az adott szabadnap ára, és a szabadnapok által felhasznált összeggel az éves cafeteria keretet arányosan csökkentik. Amennyiben ezt a megoldást választják, úgy módosítani kell a cafeteria szabályzatot, és egyértelműen szabályozni kell az igénylés és az elszámolás kérdéseit.

Praktikus megoldás az otthoni munkavégzés

A szakértők aláhúzzák: a távolléttel kapcsolatosan természetesen továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a munkáltató a gyermeket nevelő munkavállalóknak – a megfelelő technikai és jogi feltételek fennállása esetén – otthoni munkavégzést rendeljen el. Ekkor a munkavállaló gyermekét is tudja felügyelni, sőt még az eredeti szerződés szerinti bérét is megkapja. Ez nyilvánvalóan azoknál a munkavállalóknál lehet opció, ahol nem kell folyamatosan a gyermek felügyeletét biztosítani. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint már kis létszámú érintett munkavállaló esetén is érdemes lehet újragondolni a részmunkaidős szabályok szélesebb körű alkalmazását a dolgozók körében, továbbá a munkaerő-kölcsönzés, illetve iskola- vagy nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatás igénybevételét.